Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Az filmkritika

Állj mellém!

Az filmkritikaAndy Muschietti nagy fába vágta a fejszéjét Stephen King kultikus regényének megfilmesítésével. Az „Az” King egyik legbrutálisabb és legbetegebb műve, aminek a filmre vitele még az R Rated (18-as) besorolás ellenére is kihívásnak bizonyult. Az alkotók a biztonsági zónán belül maradtak és egy mai horror-trendekhez alkalmazkodó filmet készítettek, és nem merültek el mélyebben a regény sötét bugyraiban. Ami viszont előrelépés az elmúlt évek botrányosan silány feldolgozásaihoz képest (Setét torony, Carrie), hogy itt végre sikerült azért valamit visszaadni King egyedi hangulatvilágából. Ez nekem már reménykedésre ad okot, hogy az „It” második fejezete – aminek az előkészületei a pletykák szerint már zajlanak – talán tényleg belecsap a lecsóba, és rendesen pofánver ver majd Minket.

A történet egy kisgyerek eltűnésével kezdődik, akit az áradás idején láttak utoljára. Georgie bátyja Billy nem tudja elfogadni, hogy öccse meghalt, ezért hat barátjával elindul, hogy a rejtély végére járjon és véget vessen a borzalmaknak. A „Vesztesek Klubjának” nem csak egy bohóc álarca mögé rejtőzött szörnnyel, hanem saját félelmeikkel, veszteségeikkel, titkaikkal is meg kell küzdeniük. Mivel a felnőttek nem vesznek tudomást arról, hogy valami nincs rendben Derry-ben, így a hét kiközösített fiatal összefog, hogy megvívják életük legnagyobb „csatáját”.

Az filmkritikaAhogy az első bekezdésben már említettem az „Az” egy rendkívül nehéz filmes alapanyag, mivel a horrorelemek ellenére ez egy pszichothriller és mélylélektani dráma keveréke megfűszerezve humorral és tiniromantikával. A horror-része, a mostani gyér felhozatalhoz képest átlagon felüli lett, de azt gondolom, hogy talán többet lehet nevetni, mint félni a filmen. Természetesen ettől ez még nem egy vígjáték, csak a fiatalok évődése, piszkálódása, beszólásai markánsabban vannak jelen, mint az „ijesztő” részek. Amiből viszont több kellett volna az a karakterábrázolás, sajnos a főszereplők jelleme eléggé egysíkúra sikeredett, leszámítva 2-3 szereplőt. Sokkal jobban meg kellett volna alapozni az egyes karakterek jellemvonásait, mivel a második fejezetben ezek nagyon-nagy szerepet kapnak majd.

Az filmkritikaA gyerekszereplők viszont derekasan helytálltak a rájuk osztott szerepekben, külön kiemelném a Beverly-t játszó Sophia Lillis-t. A színészlány szinte tökéletesen adja vissza a King-i karaktert, egyszerűen bámulatos, hogy fiatal korra ellenére, milyen hitelesen játssza el ezt az igazán nehéz szerepet. A Richie-t játszó Finn Wolfhard-nak sikerül még visszaadnia a King-i karakter eszenciáját, állandóan pofázó és társainak beszólogató viselkedésével. És elérkeztünk a legfontosabb, legégetőbb kérdéshez: „Milyen lett a bohóc, Pennywise?” Sajnos itt nem tudok jó hírrel szolgálni, mivel Krajcáros nem lett annyira ijesztő és hátborzongató, mint ahogy azt az előzetesek ígérték. A legnagyobb baj az, hogy néha inkább nevetséges volt, mint sem rémisztő. Persze nyugtalanító volt a jelenléte, de mivel a King univerzumban ő számít a legnagyobb és legveszélyesebb ellenségnek, így a filmbéli Bohóc egy csalódás volt.

Az filmkritikaTermészetesen nem szeretnék igazságtalan lenni a filmmel, mivel tényleg egy szórakoztató darab, ami végig leköti a nézőt, de az évtized horrorfilmjének vagy a legjobb King adaptációnak azért nem nevezném. Tisztességes iparosmunka, amiben már fel lehet fedezni némi kreativitást és bátorságot is, de ennél azért többre lett volna szükség, hogy a horror műfaján belül vagy a King adaptációk között egy tényleg kiemelkedő darab legyen. Sok dolgot nagyon jól visszaad a film, ilyen például a kora pubertás szépségei és nehézségei, a gyerekszereplők tényleg úgy viselkednek és úgy beszélnek, mint egy ilyen korú kiskamasztól az elvárható. Az „It” tulajdonképpen az Állj mellém! ikertestvére, viszont az utóbb említett film sokkal jobban hatott a néző érzelmeire és a kisvárosi-terror témakörébe is jobban beleásta magát.

Az „Az” bizonyos szempontból egy kicsit szemérmes alkotás lett, mivel mikor már tényleg beindulna a King-i őrület, akkor hirtelen megálljt parancsolnak neki. Vannak nagyon jó történetszálak a filmben, amiket egészen jól bemutatnak, de mikor már igazán durva irányt venne a cselekmény kicsit finomítanak rajta, hogy jobban nézőbarát legyen. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy így nem lettek durvák a gyerekek traumáit bemutató jelenetek, de lehettek volna az alkotók egy kicsit bevállalósabbak, ha már ott van az a 18-as karika.

Valószínűleg azoknak sokkal jobban fog tetszeni az „Az”, akik nem ismerik a regényt, mivel emiatt sokkal objektívabban tudják majd megítélni a filmet. Én, mint King rajongó egyszerűen nem tudok elvonatkoztatni a zseniálisan megírt regénytől, de ahogy a premier előtti vetítésen ültem azt láttam, hogy a közönség nevetett, szomorkodott és sokszor félt is, és ami a legfontosabb átélték ezt az igazán különleges kalandot. Azt hiszem ennél több nem is kell.

Szerintem:

Szerző: Illés Heni

Hazai bemutató: 2017. szeptember 7.

Forgalmazó: InterCom

Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!