Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Az óra kritika

Az óra kritikaAz óra Kristina Grozeva és Petar Valchanov rendező páros filmje, trilógia koncepciójú sorozatuk második része. A görög-bolgár film, a svájci Locarno Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. A történet szerint Tzanko (Stefan Denolyubov) egy átlagos, a vasútnál töltött munkanapján, a sínek közt talál egy nagy rakás pénzt. A férfi azonnal szól a hatóságoknak, és jó tette reményében szeretné folytatni, eddigi megszokott szerény hétköznapjait.

Hamar felismeri, azonban Julia Staikova (Margita Gosheva), közlekedésügyi szóvivő, hogy a saját és a vasúttársaság népszerűség érdekében, a legegyszerűbb eszköz Tzanko-t bevetni. A férfit hőssé kell avanzsálni, így az tökéletes jelkép lesz az egyszerű emberek számára, a becsülete és a 25 éve a vasút mellett kitartó munkájával. Azonban, mint az várható a terve visszásan sül el, mindkét szereplő, amilyen hamar felemelkedik, olyan gyorsan el is bukja mindenét, amit valaha is birtokolt.

A film egyszerű hétköznapi karakterekkel operál. Stefan Denolyubov, akit Kristina Grozeva előző rendezésében a 2014-es Leckében már láthattunk, Margita Gosheva-val együtt meggyőző és hiteles és megindító. Tzanko a vasúti munkás hosszú ideje dolgozik monoton és lehangoló körülmények között, a helyi vasúttársaságnál, munkája és szabadideje, nem tartogat felemelő pillanatokat, csak egyszerű és magányos hétköznapokat. Szegényes körülmények közt, egy kertes házban él, nyulakat tart, akiket szinte terápiás jelleggel gondoz, kiszakadva ezzel a lehangoló szociális helyzetéből. Van egy kis félre tett pénze, egy apjától örökölt órája, egy váltás ruhája otthonra és egy az ünnepre.

Az óra kritikaA történet ettől lesz szatírába és fekete humorba, vagy épp drámai fordulatokba áthajló, mert Tzanko a hírneve következtében, mindent lassacskán elveszít, ami megmaradt neki a földi létezéshez. Az eddigi kilátástalan helyzetét, nem élte meg teherként, elfogadta azt, de most minden egy csapásra megváltozik körülötte. Kiszolgáltatott lesz, és ki kell állnia igazáért, szembe kell mennie saját szerény és becsületes személyiségével is, saját magán kívül az “életére törő” nyilvánossággal is meg kell birkóznia. Nem könnyű ezt, egy olyan embernek, akinek szó szerint nehezen megy, saját szava hangoztatása, akár hogy is próbálkozik, ugyanis beszédhibás.

Ellentétben Juliával, aki meg sem próbálkozik az emberi kommunikáció lehetőségeit kihasználni. Beszédkészsége kimerül az utasítgatásokban. Fölényeskedni és nyerészkedni próbál munkahelyén és magánéletében is, ezzel kiszorítva maga mellől párját és és kollégáit. Munkamániája és megfelelési kényszere, mindennél előrébb való, és szinte már ijesztő méreteket ölt. Julia ezt csak, a film végén, élete látszólagos révbe érése után látja be.

Az óra kritikaKorrupt, hűtlen, öntudatos és törtető, talán ezek a szavak fedik le leginkább személyét. Mégis meglátjuk benne az érzelmekre képes nőt, mikor egy kis időre, de kiszakad a folyamatos készenlétből, és a rendelőben várakozik egy fontos beavatkozásra. Mindkettejükkel tudunk azonosulni. Míg Tzanko az európai létminimumból élő társadalmat jelképezi, addig Julia, az azt vezető kizsákmányoló réteget és a bürokrácia átláthatatlan hálóját.

A két karakter tökéletes ellentétei egymásnak, és ez adja a film energiáját. Olyan mintha, megelevenednének a vásznon egyszerre a magyar irodalom népballadái, és az orosz írók, mint például Gogol karakterei. Egyszerű és banális élethelyzeteket vázol fel a film, groteszk és humoros végkifejlettel. A nyomorból önakaratán kívül piedesztálra emelt, szegény ember életének 360-fokos változása ez.

A film eredeti címe (Glory) szerint, megismerhetjük a dicsőséget. Ez nem dicsőség, ez a kegyetlen, korrupt és lekezelő világ a vásznon. Olyan helyzeteket mutat be, amit eddig is ismertük, de nem törődtünk vele, hiszen mi is felületessé váltunk, mint a film fő és mellékszereplői. Görbe tükör, ez a társadalomnak, hisz talán egyre többen a saját érdekeinket hajszoljuk, mások érvényesülését semmibe véve. Letaglózó, mélyen elgondolkodtató és zavarbaejtő alkotás a rendező páros műve. Nekünk is elakad a szavunk a film végére.

Szerintem: 

Szerző: Árvai Fanni

Hazai bemutató: 2017. június 8.

Forrás és fotó: Vertigo Média

Olvasd el ezeket is!

1 Comment on Az óra kritika

  1. Én nem sajnálom ettől a bogár filmtől a 10 pontot. Helyettünk csinálták!

A te véleményed is számít!