Kapcsolat

Neked ajánljuk!

A fehér király kritika

A fehér király kritikaDragomán György 2005-ben megjelent regénye A fehér király, az elmúlt évek során kortárs szépirodalmunk megkerülhetetlen és jelentős kötetévé vált, amely nemzetközi berkekben is lelkes fogadtatásra talált; Kínától Brazíliáig több mint 30 nyelvre lefordították. Márciustól pedig megnézhetjük a könyv filmadaptációját is, az első közös rendezését jegyző házaspár Jörg Tittel, és Alex Helfrecht tolmácsolásában. A film angol-német koprodukcióban készült, és teljes egészében Magyarországon forgatták.

A történet egy olyan disztópikus társadalomban játszódik, ahol zárt hierarchia alapján határozzák meg az emberek közötti viszonyokat, amely kapcsolatok rendszerint a másik fél kínzására és megaláztatására korlátozódnak. Nincsenek megadva tér, vagy időkoordináták, a film a mindenkori diktatúra szerkezetét, működését ábrázolja. A cselekmény főszereplője, a 12 éves Djata. akinek apukáját rögtön a film elején, homályos okokra (,,államellenes szervezkedés vádjával”) hivatkozva elhurcolják a Duna-csatorna melletti munkatáborba. Innentől kezdve őt, és édesanyját árulónak minősítik, ők azonban igyekszenek mindent megtenni azért, hogy megtalálják és hazahozzák Djata apját. A diktatúra árnyékában átélt kalandjaikat, és megpróbáltatásaikat meséli el a történet.

A fehér király kritikaA könyv struktúrája erőteljesen töredezett, a mű 18, egymáshoz lazán kötődő novellából áll össze. Mégis, fragmentáltsága ellenére kerek, egész történetet kapunk a végére. Ugyanígy a film világát is szépen felépítették, és bár igaz, hogy az alkotók kis költségvetésből dolgoztak, de a film képi világán, és minőségén ez nem érződik. Kapunk néhány emlékezetes, és szépen megkomponált természeti képet, amit az egyes beállítások alatt hallható zenei aláfestés csak még inkább felerősít. Néhány apró módosítást végeztek a regényhez képest az alkotók, de ezek a változtatások csak tovább színesíthetik az értelmezéseket, és a lényegből semmit nem vettek el. A fehér királyban megjelenített társadalmi berendezkedés abszurditásában, és hangulati jegyeiben nagyban rokonítható Bodor Ádám Sinistra körzetében megalkotott utópisztikus világával.

A színészvezetés nagyszerűen sikerült, mindenki játéka, még a kisebb szerepekben is kellően erőteljes. Djata édesanyját alakító Agyness Deyn bámulatos. Djatát, a színházi közegből érkező Lorenzo Allchurch alakítja, aki jó érzékkel, árnyaltan, képes megjeleníti karaktere világszemléletének módosulásait, és emocionális változásait. Nekik is köszönhető, hogy a film végi nagyjelent ennyire élesen, és hatásosan sikerült.

A fehér király kritikaDragomán, akárcsak korábban Ágota Kristóf Nagy füzet, vagy Kertész Imre Sorstalanság című regényében, ő is gyermekperspektívából láttatja a diktatúra intézményének működését, módszereit, és ennek hatásait az emberekre. A gyermeki nézőpont tökéletes választás arra, hogy megmutassa, hogyan működnek a totalitárius diktatúrák. Ezek a rendszerek ugyanis nem autonóm cselekvőként kezelik az embereket, hanem gyerekként. Meghozzák helyettünk a döntéseket, mert úgy vélik, ők jobban tudják, hogy mi az érdekünk. A gyermeki nézőpontból való mesélés, pedig ezt a mentalitást tudja visszaadni. Ez a fajta”gondoskodó elnyomás”, vagyis paternalizmus, a diktatúrák, és főként a kommunista hatalmak legfontosabb módszere. A film motívumai, karakterei és cselekménye jól körvonalazza a paternalista rendszerek működését. A történetbeli hatalom számára nagyon fontos a róla kialakított kép. Az engedetlen és lázadó egyedeket könyörtelenül megbünteti, azokat pedig, akik jól viselkednek és betartják az előírt szabályokat megjutalmazza, vagy kitüntetésben részesíti őket (Djata megalkudni képtelen édesapját elhurcolják. Djatát pedig megjutalmazzák, amikor külső nyomásra lelő egy macskát).

A fehér király kritikaAz elnyomó hatalom egyénre gyakorolt személyiségtorzító hatása mutatkozik meg a Frunza ikrek (Romolusz és Rémusz) viselkedésében. A két fiú édesapját árulás vádjával szintén munkatáborba küldték, majd ott kivégezték. Ennek hatására az ikrek elkezdenek úgy gondolkodni, mint a diktatúra. Kiszolgáltatottként képesek a felettük uralkodó perspektíváját a magukévá tenni. Könyörtelenek, és erőszakosak azokkal szemben, akiken testi fölényüknél fogva uralkodni tudnak. Az ő esetük jól példázza, hogy a diktatúra ezzel elérte a célját, és olyanná formálta át őket, amilyen ő.

Ez az erőszakon alapuló önkényuralom olyan, mint a címbeli sakkfigura. Amikor Djata és édesanyja ellátogatnak a tábornok házához, a fiú az egyik szobában felfedez egy sakk automatát. A gép invitálására a fiú leül hozzá játszani, de a játék során kiderül, hogy Djata nem győzheti le a gépet, mert ő előre tudja minden gondolatát, és lépését. Minden ellenállási, és támadási kísérletére van válasza. Djata, mikor látja, hogy nincs esélye a végső győzelemre felborítja a sakktáblát, és elszalad. Az epizód szépen modellezi a jól megszervezett, bebetonozott önkényuralmat.

Összességében a történet témája aktuális, kellőképpen összeszedett, végig élvezetes, a megfelelő helyeken felkavaró, és elgondolkodtató, amelyet kifogástalan színészi alakításokkal támogatnak meg. .A fehér király önmagában elementáris erejű regény, amely katartikus élményt is okozhat olvasójának, filmváltozata pedig egy minden ízében jól sikerült alkotás.

Szerintem: 

Szerző: Varga Dóra

Hazai bemutató: 2017. március 9.

Forrás és fotó: Vertigo Média




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!