Kapcsolat

Neked ajánljuk!

John Wick: 2. felvonás kritika

Milyen egy jó második rész? Akciófilm esetén több és látványosabb akciót biztosan tartalmaz, de ez nem elég. Tovább kell vinni az elsőben megismert vonalat, de közben bővíteni kell a már megismert világot, mindezt úgy, hogy elkerülje az ellentmondásokat, és ne váljon nevetségessé. És ami talán a legfontosabb. Meg kell állnia a maga lábán a harmadik rész nélkül. Ezen csúszik el sok film, amikor már tudják, hogy trilógia lesz, akkor már a második csak felvezeti a harmadikat, de nem igazi film. Az igazán jó második részek (T2, Aliens, Bourne 2, The Godfather 2) teljesítik ezt a kritériumot is. Vajon John Wicknek megadatik egy ilyen, kétségkívül megérdemelt folytatás? Vajon Ruby Rose megnyeri a játszmát a halállal?

JJohn Wick: 2. felvonás kritikaohn Wick (Keanu Reeves) még mindig zabos az New York-i orosz maffiára, mert a kocsiját még nem szerezte vissza. Abram Tarasov (Peter Stomare) nem kicsit fél is emiatt. De aztán az elvárt módon rendezik a nézeteltérést. A múlt egy másik szelete is megjelenik Wick házának küszöbén, Santino D’Antonio (Riccardo Scamarcio) személyében és abban nem lesz köszönet. Egy régi adósságot kér számon hősünkön, de amikor az visszautasítja elszabadul a pokol és John-nak nem lesz választása. Vissza kell térnie régi életéhez, és egészen Rómáig kell utaznia a szabadságáért. Aztán jön a szokásos. Sok akció, sikeres végrehajtás, átverés, még több akció, menekülés, stb. Több régi karakter visszatér, úgy, mint Winston (Ian McShane), a recepciós (Lance Reddick) és Aurelio (John Leguizamo). De jön sok új arc is. Cassian (Common), a hűséges testőr, Ares (Ruby Rose), a néma gyilkos, King (Laurence Fishburne), a hobók királya, és Julius (Franco Nero), a római hotel igazgatója. A világ valóban kitágul, sok új dolgot tudunk meg az alvilág felépítéséről és szabályairól. De a lényeg nem változott. Jól koreografált és fényképezett akcióorgia, új elemekkel bővítve. Karabély, pisztoly, kéz vagy pusztakéz, mindegyik öröm a szemnek. A két bunyó Wick és Cassian között önmagában megéri a mozijegy árát.

John Wick: 2. felvonás kritikaAzért a film közel sem hiba nélküli, de ezek ismert és megfelelően kezelt problémák. A világ bővítése már túlmegy a hihetőség határán, ezért nem is veszik teljesen komolyan. Ahogyan néhány akciójelenetnél, itt is tudjuk, hogy túlzás, de ahogyan kezelik az megbocsátható. Mert az sok harci jelenet között azért van konfliktus is a karakterek között, amik ugyan nem túl cizelláltak, de nagyon logikusak és nagyon emberiek. Hatalomvágy, bosszú, lojalitás, kiszolgáltatottság, barátság, ezek mozgatják a cselekményt és egy ilyen színtiszta, régimódi akciófilmben ez több, mint elég. Chad Stahelski rendező és Derek Kolstad író tudta, mi a dolga és nem volt rest a legjobbat kihozni magából. Ugyan még nincs bejelentve a harmadik rész, de biztosra veszem, hogy hamarosan ez is megtörténik. Jó lenne, ha azt is ők készítenék.

John Wick: 2. felvonás kritikaRemélem, az első résszel együtt kicsit felrázza a lassan újra önismétlésekbe és ötlettelenségbe fulladó akcióműfajt, ahogy az az első Bourne tette még 2002-ben. Az sem volt egy Shakespeare-dráma, de nem is volt rá szükség. Ellenben friss volt, ambiciózus, de nem félt a régiektől tanulni. Ahogy a Bourne a 60-70-es évek kémfilmjeiből merített, addig Wick a 80-as évekből, ami bővelkedett egyszemélyes hadsereg típusú filmekben.

Ajánlani felesleges, az első rész ezt megtette helyettem. Ha az bejött, ez is be fog. Nagyon. Hosszabb, nagyobb lélegzetű, több és változatosabb akcióval, normális befejezéssel, de felvezetve egy esetleges folytatást. Egyszerűen, sallangmenetesen, durván és véresen, ahogy egy R kategóriás filmnek kell. Még több ilyet kérünk!

Így kell jó második rész készíteni.

Szerintem:

Szerző: Palenyik Krisztián

Hazai bemutató: 2017. február 23.

Forrás és fotó: Freeman Film




Olvasd el ezeket is!

5 Comments on John Wick: 2. felvonás kritika

  1. valamiamerika // 03/20/2017 at 16:38 //

    Azért lő mindenkit fejbe,mert azoknak ugyan olyan volt a mellénye vagy ingje mint neki,azaz “áthatolhatatlan”,viszont a fejüket semmi se védi,ergó 1headshot és meghalt..én gondolom azért lőtte őket mellbe hogy arra koncentráljanak mivel “ro*adtúl fáj” vagy így szokta meg 😉

  2. Illés Heni // 02/28/2017 at 18:43 //

    Nekem tetszett! Várom a harmadik részt 😀

  3. Takács Gábor // 02/28/2017 at 18:40 //

    Miután kicsit leülepedett a film, azért összességében nem lett volna rossz, de csúnyán elszúrták a folyamatos headshot-okkal és a zombi módjára közeledő ellenséggel. Ez olyannyira illúzióromboló, hogy elrontotta az amúgy jó ötleteket is felvonultató filmet. És sokkal, még egyszer, ennél sokkal kevésbé kellene magát komolyan venni. A gyilkolásnak – legfőképp egy profinál – millió formája van. Hogy bemutatták a ceruzát, oké, hogy szegény szumós csávó kvázi halhatatlan, az is jó vicc volt, de a megállás nélkül szétfröccsenő agyak (ráadásul a CGI is gagyi volt helyenként) az egyhangúság nyomorába rántotta az egész filmet. Az erőszak nem lehet öncélú, lásd Emlékmás (az eredeti).

  4. Takács Gábor // 02/26/2017 at 23:57 //

    Szánalmas.

    Ilyet, hogy kiugranak a fedezékből a rossz fiúk, szaladnak a főhős felé ANÉLKÜL, HOGY legalább FELEMELNÉK A FEGYVERT, no, ilyet utoljára kb. 15+ éve láttam gagyi AI nélküli játékprogramban. Ezeknél még egy marék hangya is okosabb. És akkor nem is beszéltünk arról, hogy a világ legfélelmetesebb gengsztere (aka. John Wick) mindenkire két golyót pazarol, egyet a lábába-gyomrába, egyet a fejébe. Ez komoly?? Plusz ez a kötelező headshot, lelki füleimmel hallottam az UT narrátorát, aztán később azt is, hogy “ultra kill” meg “mo- mo- monster kill”…..

    Az első rész felépített egy eposzt, és volt egy atmoszférája. Az, hogy a gengszterek között is nagyon szigorú szabályok állnak. Könnyedén túl lehetett lépni azon, hogy ez nettó bullshit, hisz kell a romantikafaktorhoz, oké. (Erre épített A Keresztapa is, bár illetlenség a kettőt egy hozzászólásban említeni.) Nagy pozitívum volt még, hogy az első rész cseppet sem vette magát komolyan. Lazaság, szuper.

    Erre jön a második, egy halom új szabállyal (érme meg nyílt szerződés, persze), sóhajt, fej lehajt, oké, tegyük túl magunkat rajta (azért a csőposta és a C64 szép poén volt), és lássuk, mi lesz a lényeg.

    De semmi.

    Egy kiállításon tükörszobában csihipuhi, ennyivel kell beérni. Még jó, hogy el tudtam magam foglalni azzal, befigyel-e valahol a kamera. És a sztori… És hogy kivételeznek vele… Édes Istenem. Nemár.

    (És mondom, az első kifejezetten tetszett…)

  5. Sokkal jobbat vártam.. . Végig untam az egészet sajnos pedig az első rész tetszett.. .

A te véleményed is számít!