Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Az éjszaka törvénye kritika

Az éjszaka törvénye kritikaBen Affleck eastwood-i babérokra tör? Sikeres színészi karrier mellett belekóstol a rendezésben is. Harmadik filmje (Argo) meg is kapja a legjobb filmnek járó Oscar-t. A negyediknél visszanyúlt a gyökereihez, ugyanis az első filmjének és ennek is egy Dennis Lehane regény az alapja. Súlyos, nyomasztó, atmoszférikus volt az első, vajon milyen lett Az éjszaka törvénye?

Joe Coughlin (Ben Affleck) belevaló ír ex katona, aki jobb híján bűnözésből él a 20-as évek Bostonjában. Egy félresikerült szerelem és egy rablás miatt azonban egyszerre kell menekülni volt főnöke, Albert White (Robert Glenister) és a törvény elől. A börtöntől még apja (Brendan Gleeson) a rendőrfőnök helyettese sem tudja megóvni, de legalább él. Gyorsan el is húz a városból. Új főnöke, az olasz maffiózó, Maso Pescatore (Remo Girone) Tampába küldi, hogy ott irányítsa a helyi szeszcsempész bizniszt. Magával viszi régi barátját, Dion Bartolót (Chris Messina), akivel nem várt bonyodalmakat kell megoldania. Ku-Klux-Klan, egy helyi prédikátor (Elle Fanning), a politika, és persze a konkurencia. Ezt csak nehezíti az akkor megszokott rasszizmus, és egy új szereleme találkozása. De az üzlet beindul, ez irigységet szül, ami pedig újabb problémákat. Ilyenkor jut szerep a fegyvereknek. Sok fegyvernek.

Az éjszaka törvénye kritikaAffleck nem rossz rendező, ez eddigi filmjei is bizonyították, de most mintha nem állt volna a helyzet magaslatán. Lehet, hogy az alapanyag volt nehezebb dió, de a forgatókönyv (szintén az ő keze munkája) kissé összecsapottnak tűnik. Semmi kétség, sok jó ötlet van benne, de alig jut rájuk idő, egyik sincs rendesen kidolgozva. Nincs igazi fókusza a történetnek. Megértem, hogy nem akart kihagyni semmit, de a kevesebb talán több lett volna. Minisorozatként igen briliáns kis alkotás lehetett volna. Minden fontosabb történetszál érdekes, és önmagában megért volna egy filmet. Szerelem vs. lojalitás, KKK vs. nemfehér szeszcsempészek, prédikátor és hívei vs. szerencsejáték, megbecsülés vs. árulás, régi vs. új szerelem. Ám itt valamivel több, mint negyed óra alatt lerendezik mindet. Azért van pozitívum is. A hangulat remek, mind északon, mind délen. A korszak izgalmas és pezsgő életét sikerült megfelelő keretbe helyezni, az atmoszféra is rendben van, és noha a lezárást kicsit elhúzták, azért jól sikerült.

Az éjszaka törvénye kritikaA színészekre viszont egy rossz szavam se lehet, ha csak az nem hogy néhányan alig kapnak pár percet. De azt is sikerül tartalommal megtölteniük. Személyes kedvencem Girone, aki a haza nézők leginkább a Polip c. olasz maffiasorozat későbbi évadaiból ismerhetnek, mint Tano Cariddi-t, valamint Messina, aki tökéletes sidekick a főhős mellett. Erőszakos, vicces, hűséges, mi kell még. Meglepő módon Affleck is meg-megcsillantja komolyabb színészi repertoárját, a szokásos félmosolyán túl egészen jó jelenetei is vannak. Fanning is remekül hozza az őszinte, de belül megtört fiatal prédikátorlányt.

Ajánlani bárkinek tudom Az éjszaka törvénye című filmet, bár tetszeni nyilván nem fog mindenkinek. Hangulatos, lendületes noir, kicsit sok elemmel, de azért élvezhető minőségben. Ebből ugyan nem lesz újabb szobor, de szégyenkeznie sem kell miatta senkinek. Bár sok kritikus lehúzta, közel sem olyan rossz film, mint híresztelni igyekeznek.

Szerző: Palenyik Krisztián

Hazai bemutató: 2017. január 26.

Forrás és fotó: InterCom




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!