Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Haverok fegyverben kritika

Haverok fegyverben kritikaHa a Haverok fegyverben c. vígjátékot a legegyszerűbben kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy olyan, mintha a Fegyvernepper és A Wall Street farkasának a szerelemgyereke lenne, de inkább az utóbbira ütött. Martin Scorsese mesterművéhez hasonlóan ugyanis ez a film is egy megtörtént eseményt dolgoz fel humoros köntösben, és Jonah Hill-el a főszerepben. Mi több, még a történet szerkezetének a felépítése is hasonló: a létra legaljáról a hegy csúcsáig, majd onnan egy meredek zuhanásig jutnak el hőseink, miközben alaposan kiélvezik a gazdagságot, amit nem túl legális módon szereztek meg.

Haverok fegyverben kritikaDe miről is van szó? Két fiatal huszonéves fegyverkereskedőnek áll, még hozzá eleinte teljesen legálisan, mivel a 2005-ös Egyesült Államokban a hadsereg nyílt, közbeszerzési pályázatokat hirdetett meg fegyverek megvételére. David (Miles Teller) és Efraim (Jonah Hill) pedig természetesen nem harckocsikban, hanem – ahogyan ők fogalmaznak – „morzsákban” gondolkoznak, a legkisebb tételekben, amelyeket ketten teljesíteni is tudnak. Aztán persze az üzlet szép lassan beindul, majd egyszer csak eljutnak egy 300 millió dolláros pályázatig, amire – ki tudni miért – le nem csapnak, pedig maguk is elég hamar belátják, hogy ehhez ők kevesek. Sajnos ezzel kapcsolatban volt egy kis hiányérzetem.

Haverok fegyverben kritikaA filmben többször is utalnak a legendás A sebhelyesarcúra, sokszor meglehetősen direkt módon (már a plakát is ennek szellemében készült). Ez viszont meglehetősen szerencsétlen húzás, hiszen ezzel is csak erősítik a nézőben azt, hogy hiába történt meg mindez a valóságban (vagy legalábbis van valóság alapja), ezt a filmet mi már láttuk korábban, még ha nem is ilyen humoros formában.

Haverok fegyverben kritikaSzerencsére pont a humor az, ami miatt mégis eladható, megnézhető és szerethető a Haverok fegyverben. Az ugyanis végig egyenletes, dinamikus és sosem fárad el. Nincsenek önismétlések, leszámítva talán Hill karakterének sajátos nevetését, de azt sem lehet igazából megunni. Az megint más kérdés, hogy maga Hill szolgáltatja a gegek nagy részét, legtöbbször valamilyen humoros megjegyzés formájában, sajnos kevés a helyzetkomikum – leszámítva talán a bagdadi részt.

Haverok fegyverben kritikaNagyobb probléma, hogy ez tényleg csak egy vígjáték. Míg A Wall Street farkasa ámokfutásában végig lappangott valamiféle kőkemény drámai vonal (lásd a házastársi veszekedéseket), addig itt ugyan vannak próbálkozások, de ezeknek se ideje, se tétje nincs. Pontosabban lenne tét, ha a film egy kicsit komolyabban venné magát akkor, amikor szükségszerű. David párja, Iz (Ana de Armas) például nem egyszer kiborul kedvese hazugságain, hogy aztán hamar fátylat borítson mindenre. Őszintén szólva Armas kisasszonynak meglehetősen hálátlan, egydimenziós, papírmasé karakter jutott, mindenféle szenvedély és erő nélkül. Még a kiborulásai is olyanok, mintha csak a mosatlan edényeket kérné számon és nem egy köteg pénzt a WC tartályából.

De mint már említettem, a töménytelen humornak hála még talán ez is megbocsájtható. Mi több, a film néhol kifejezetten okos szatíraként működik, csak oda kell figyelni a részletekre, mint az apróbb beszólásokra a Bush-kormányzat felé, vagy a zenei aláfestésre, amit egyébként végig remekül eltaláltak.

A Haverok fegyverben egy jó vígjáték szatirikus elemekkel, de semmi több, ami nagy kár, mert potenciál az lett volna benne dögivel. Todd Phillips ugyan még messze van Scorsese-től, de legalább tett egy minőségi lépést a korábbi műveihez képest. Csak így tovább!

Szerintem: 

Szerző: Kis Szabolcs

Hazai bemutató: 2016. augusztus 18.

Forrás és fotó: InterCom



Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!