Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Ben-Hur kritika

Ben-Hur kritikaHa valaki remake készítésére adja a fejét, jól kösse fel azt a bizonyos gatyát. A közönség általában nem értékeli az erőfeszítéseit, és az eredmény is gyakran kétes értékű (pl. Holtpont). Ha pedig egy olyan igazi klasszikust, mint az 1959-es, 11 Oscarral jutalmazott Ben-Hur vesz célba, nos akkor biztosan acélból vannak azok a bizonyosak. Bár Timur Bekmambetov rendező nyilatkozata szerint ez a regény adaptációja, és nem a Heston-film újrája lesz. Most kiderül.

Judah Ben-Hur (Jack Huston) gazdag Jeruzsálemi család sarja, apja halála után feje is. A római megszállás ellenére is viszonylag gondtalanul él családjával. Anyja, Naomi (Ayelet Zurer) fogja össze a családot, húga Tirzah (Sofia Black-D’elia) fiatal még, de alakul valami közte és fogadott bátyja, Messala (Toby Kebbell) között. Messala azonban római. Egy időre el is hagyja a házat, hogy katona legyen. Amikor visszatér, abban nem lesz köszönet. Napok alatt válik a Ben-Hur ház a politika martalékává. Tagjait Judah kivételével halálra ítélik, ő gályarab lesz. Csak a túlélésre koncentrál, ám amikor felvillan a szabadulás – és Ilderim (Morgan Freeman) segítségével a Bosszú!- esélye, vasmarokkal ragadja meg, és nem engedi, kerül, amibe kerül. Még Eszter (Nazanin Boniadi) iránt érzett szerelmét is képes félretenni egy időre. De végül akad valaki, aki (Rodrigo Santoro) hatni tud rá.

Ben-Hur kritikaEnnyiből is látszik, hogy a történet nincs túlbonyolítva, ami a rövidségének is köszönhető. A játékidő alig két óra, míg a nagy előd nem elégedett meg 3 és fél(!) óránál kevesebbel. Minden fontosabb elem megtalálható benne, noha vannak eltérések. Ezek nem olyan mértékűek, hogy az eredeti mű integritását veszélyeztessék, de biztosan akad pár fanyalgó. Pedig a baj nem itt van. A forgatókönyv egyes húzásai néhol megmosolyogtatóak, néhol bántóan buták, és/vagy előreláthatóak. Santorónak nagyon bejön ez a közel-keleti isten dolog, most harmadszor játszik ilyet. Ilderim-et végre nem egy átfestett fehér ember játssza, ami rém idegesítő volt az 59-es filmben. De sajnos csak játsszák, nem alakítják. Nem mintha nagyon lenne mit. A színészek nem lennének rosszak, de szerepeik igencsak üresek, és nem is nagyon törik magukat, hogy megtöltsék értelemmel. Rutinból játszanak, tűz nélkül. A castingból is látszik, hogy nem akartak kockáztatni. Morgan Freeman a húzónév és a  bölcs öreg, Kebbell a rosszarcú gonosz.

Ben-Hur kritikaAz operatőri munkára viszont nem lehet panasz. A tájképek szépek, a hajós ütközet klausztrofób módon fojtogató, és egyéb módon is rendben van a fényképezés. Bekmambetov ért a látványhoz, ezt már többször bizonyította, meg az akcióhoz is. A valóban legendás fogatverseny mai verziója szemet gyönyörködtetően mozgalmas és drámai, még akkor is, ha tudjuk, mi lesz a vége. Persze kevesebb az igazi ló, és több a mesterséges (CGI) látványelem, de a végeredmény elismerésre méltó. Hogy kinek melyik tetszik jobban, inkább ízlés kérdése, de a célt elérték.

Ben-Hur kritikaA rendező szándéka szerint a mű üzenete is változott. Természetesen a kereszténység szelleme lengi be az egész filmet, de míg a Wyler-féle változat a bosszúra lett kihegyezve, itt jóval nagyobb hangsúly kap a megbocsátás. Hogy még nagyobb legyen a kontraszt, Jézus szöveges szereplőként is jelen van a filmben, és az arcát is láthatjuk. Azért nem kell félni, a film nem lett keresztény propagandafilm. Legalábbis nem nagyobb, mint az regény és a klasszikus film.

Összességében egy látványos nyári blockbustert kapunk, sűrített tartalommal, szív nélkül eljátszva. Az biztos, hogy a februári Oscar-gálán nem kell sokat izgulni érte. 🙂

Szerintem: 

Szerző: Palenyik Krisztián

Hazai bemutató: 2016. augusztus 18.

Forrás és fotó: Forum Hungary



Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!