Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Az én csontsovány nővérem kritika

Az én kövérkés kishúgom

Az én csontsovány nővérem kritikaEgy régi ismerősöm valamikor magas szintem műkorcsolyázott, majd a SOTE Sporttudományi Karán doktorizott. A doktori munkáját egykori sportága árnyoldalának szentelte, a műkorcsolya és az anorexia összefüggéseit kutatta.  Ugyanis ebben a sportágban lényeges, hogy a versenyző minél könnyebb legyen, hogy minél magasabbra tudjon ugrani. Ezért a műkorcsolyázóknak nagyon oda kell figyelni a súlyukra és az étkezésükre. Egyszer elmesélte azt is, hogy az egyik verseny előtt heteket töltöttek edzőtáborban, ahonnan nem mozdulhattak ki, nehogy a tilosba (mondjuk a közeli cukrászdába) tévedjenek. Egy igazi sportolóban pedig ott van a teljesítmény hajszolása, néha bármi áron is. Mindezek miatt a korcsolyázók körében nagyon gyakoriak a különböző evési problémák, mint a bulimia, vagy az anorexia. Amit annak idején ő elmondott, nagyon fontos háttér-információknak bizonyultak ahhoz, hogy megértsem az elsőfilmes rendezőnő, Sanna Lenken Az én csontsovány nővérem címet viselő alkotását.

Az én csontsovány nővérem kritikaA film egy első ránézésre átlagos családról szól. Az apának (Henrik Norlén) és az anyának (Annika Hallin) két lánya van, a kiskamasz Stella (Rebecka Josephson) és a nála pár évvel idősebb Katja (Amy Diamond). A mozi címe az idősebb lányra utal, aki műkorcsolyázik, és szép sikereket tudhat magáénak ebben a sportágban. A főszereplő, mégis a tőle nagyon különböző kishúg, aki – korának megfelelően – keresi a helyét a világban, keresi az igazodási pontokat és próbálja megélni saját bimbózó nőiességét. Ez pedig igencsak nehéz a családban, ahol szeretet van, de az egymásra figyelés hiányzik. Ebbe a közegbe illeszkedik be az a szál, hogy az eltökélten sportsikerre törekvő Katja teljesítményhajszolása anorexiába csap át. Ez a szál a film második felében lesz hangsúlyos.

A film első felében inkább csak Stella világát járjuk körbe. A kislány igencsak magányos. A szülei szeretik őt és testvérét, a család mégsem tud lelki védőhálót nyújtani a lassan felnőtté váló gyerekeknek. A rendezőnő tökéletesen és igencsak plasztikusan mutatja be az anyát és az apát, akik mindent megtennének gyerekeikért, csak valahogy idejük nincs a két nagylányra. Nagyon jellemző például, az a türelem és megértés, ahogy az apa a gyerekei felé fordul. Szimpatikussá teszi a családfőt, de mégsem ér semmit, hiszen szinte semmit nem tud a gyerekei világáról és érzéseiről, így képtelen tényleges megoldásokat generálni. Szintén nagyon hatásos az a jelent, amikor Stella születésnapján étterembe megy a család, megrendelik a kedvenc ételeket és a kedvenc jégkrémtortát, apa és anya csupa mosoly, csak nem veszik észre a háttérbe zajló tragédiát. A nagyobbik lány időnként hátramegy a mosdóba meghánytatni magát, a kisebbik, pedig iszonyatosan megijed, amikor nővérét kifigyelve rádöbben az általa már sejtett igazságra.

Az én csontsovány nővérem kritikaA két testvér kapcsolatának a bemutatása is fantasztikusra sikerült. Katja vékony és sikeres, Stellán van némi felesleg és eljár korcsolyaedzésre, de egyértelmű, hogy igazából nincs tehetsége hozzá. A két lány hús-vér testvér, a kisebbik egyszerre utálja a nagyobbat a sikeréért és egyszerre akarja utánozni őt. A nagyobbiknak pedig hol idegeire megy az őt majmoló hugica, de a következő percben már szinte második anyaként fordul felé. A filmet figyelmesen nézve újra és újra tör ránk elemi erővel az a gondolat, hogy teljesen normális és szerető családokban is előfordulhat az, hogy félresiklik valami, mindenféle fizikai, vagy lelki bántalmazás nélkül előfordulhat, hogy hirtelen arra döbbenünk rá, hogy a gyereknél valami nagyon félrecsúszott. Mondjuk anorexiás lett.

Mindezen erények ellenére mégsem tudtam igazán élvezni a filmet. Ennek az okára csak az utolsó képkockák után jöttem rá. A történet Stella szemszögéből van elmesélve, egyértelműen ő a központi szereplő, az ő nézőpontjából látunk mindent. Csúnya kimondani, de sajnos az a helyzet, hogy a főhősnő, egyáltalán nem szeretetreméltó figura, e miatt nem igazán lelkesítő mindent az ő szemüvegét viselni. Egy kamaszlány esetében persze teljesen magától értendő, hogy próbál nagyzolni, próbál felnőttnek látszani, és még az önzőség is teljesen természetes. A néző ennyit lát Stellából, és a kora miatt nem is haragszik rá, de azonosulni sem tud vele. Egyetlen jelenetet sem tudnék mondani a filmből, amikor a kamaszlány bárki felé megértéssel, vagy szeretettel fordult volna. Azt sem hihető, hogy Stella aggódik a testvéréért. Szimplán csak úgy tűnik, hogy ijesztő számára nővére kétség kívül abnormális viselkedés. Talán a rendezőnő akarta ilyen „érzelemmentesnek” Stellát, talán Rebecka Josephson számára egyelőre túl nagy falat volt, hogy megjelenítsen egy érzékeny és szeretetteljes figurát.

Az én csontsovány nővérem kritikaA fokozatosan pszichiátriai esetté váló Katja igazából sokkal szimpatikusabb a húgánál. Időnkénti ordítozós kitörései ellenére látszik rajta, hogy szereti a testvérét, rajta látszik a bűntudat és a megbánás, minden egyes kirohanása után. Nagyon erősek azok a jelenetek, amikor Katja „trükközik”, manipulálás hazudozik, hogy ne tűnjön fel másoknak, hogy gyakorlatilag nem eszik.

Viszont itt jön elő a film egyik nagy hibája. A néző nem feltétlenül tudja összekapcsolni az anorexiát és a műkorcsolyát. Egyáltalán nem egyértelmű, hogy Katja mi miatt nem eszik, semmit nem látunk abból a folyamatból, hogyan alakult ki a fiatal lány étkezési zavara. Nagy kár, mert „háttér-információk” (sovány akar lenni, hogy magasabbra ugorhasson korcsolyázás közben) birtokában roppant erőteljesen ábrázolva tárul a szemünk elé azt, hogy milyen, amikor egy sportban iszonyatosan céltudatos és fegyelmezett ember teljesítménykényszere átcsap önpusztításba. Nekem például biztos nem esetek volna le összefüggések. De másoknak sem. Kifelé a moziteremből, előttem ketten arról beszéltek, hogy nagy kár, hogy semmiféle utalás nem volt a filmben arról, hogy miért lettek Katjanák ilyen súlyos étkezési zavarai.

Szerintem: 

Szerző: Rácz Sarolta

Hazai bemutató: 2016. július 14.

Forrás és fotó: Vertigo Média


Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!