Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Démonok között 2. kritika

Démonok között 2. kritika133 perc. Először nem hittem el, amikor megláttam, hogy ennyi a Démonok között 2. játékideje. Egy ijesztgetős horrorfilmé. Már pusztán ennyiből sejteni lehet, hogy nem lesz annyira jó, hiszen ez túl sok idő a feszültség fenntartásához. Ráadásul ez egy olyan horrornak a folytatása, aminek már az első része sem tetszett. Igaz, nemrég újranéztem, hogy képbe kerüljek, és meglepetésemre másodjára már nem volt olyan fárasztó. Azért még jó szívvel a mai napig nem ajánlanám annak, aki valami „jót” akarna megnézni. A kvázi „franchise- hoz” hozzátartozik még az Annabelle c. spin-off is, aminek anno én nagy reményekkel telve ültem neki, hiszen ha volt markáns pozitívuma a Démonok között-nek, az az ultrapara baba volt. Életemben nem csalódtam még egy filmben sem ekkorát.

Ilyen felvezetés után most jöhetne a frappáns felütés, hogy „mindennek ellenére a Démonok között 2. kifejezetten jól sikerült!”, azonban ez hazugság lenne. A félelmeim nem voltak alaptalanok, ez ugyanis tényleg rossz lett – és most enyhén fejeztem ki magam.

Démonok között 2. kritikaA film szerkezete nagyjából megegyezik elődjével, és ez azért is szomorú, mivel elvileg mindkét eset megtörtént eseményeken alapszik. A nyitáskor az unalomig ismert Amityville-sztori kerül elő a lehető legröhejesebb formában: Vera Farmiga Lorraine Warren karaktere úgy éli át a történéseket, hogy elimitálja a támadást. Legszívesebben már itt felálltam volna a moziból, mert én éreztem kínosnak a látottakat.

Aztán jött Anglia és a Hodgson-család, akik „elődjeikhez” hasonlóan szintén egy nagy, régi házban élnek, szintén csórón, a négy gyerek és az elhagyott anyuka. Velük persze szintén paranormális jelenségek történnek, ám ezt most a sajtó felkapja, köszönhetően annak, hogy egyre többen bizonyosodnak meg arról, hogy itt valami tényleg nincs rendben. Érdekes módon a szkeptikusok csak távolról anyáznak, egy se megy a helyszínre.

Démonok között 2. kritikaDe nem is kell, mert ha van erénye a filmnek, akkor az az, hogy próbálkozik a szkeptikusok oldaláról is megközelíteni a történéseket. Más kérdés, hogy ez nézői szempontból abszolút nem működik, hiszen mi sorra kapjuk a képükbe a szellemjárást. Amelyeknek a többsége sajnos roppant klisés, ami pedig mutat valami eredetiséget, azt meg egyszerűen rossz nézni, annyira gagyi. Arról nem is beszélve, hogy olyan szinten adagolják a bolti jump scare-eket, mintha darabjáért a rendező, James Wan prémiumot kapott volna.

Ha már szóba hoztam a rendezőt: sajnos nem szabad neki túl nagy szabadságot adni, mert nem tud mértékletes maradni. A film nemcsak hosszú, és sok benne a vásári ijesztgetés, de még iszonyatosan giccses is. Nettó 30 percre tenném a színtiszta szirupot, amelynek a csúcspontja egy Elvis-sláger eléneklése. Igen, ilyen is van. A Warren-házaspár ezúttal sokkal nagyobb teret kapott, csak azért, hogy még több legyen a vászonról lecsorduló nyál. Minek?

A legröhejesebb azonban az, hogy két órán át megy a nyomozás, és az okfejtés a kísértettel kapcsolatban, majd az utolsó 5 percben kapunk egy 180 fokos fordulatot, egy kb. két perces démonűzéssel megspékelve. Ennyire elsietett és légből kapott lezárást én még életemben nem láttam. Egyszerűen nincs értelme a látottaknak, és ezzel az a legnagyobb baj, hogy így simán hiteltelenné tett mindent a „valós alappal” kapcsolatban. Pedig a film végén hallható, igazinak mondott hangfelvétel tényleg rémisztő, csak hát ezek után én már nem hiszem el egy szavukat sem.

A film kerülendő, mint a pestis. Unalmas, feleslegesen hosszú és semmi újat, vagy tényleg hátborzongatót nem tud felmutatni.

Szerintem: 

Szerző: Kis Szabolcs

Hazai bemutató: 2016. június 9.

Forrás és fotó: InterCom



Olvasd el ezeket is!

6 Comments on Démonok között 2. kritika

  1. Csécsei Ádám // 11/01/2016 at 14:46 //

    Tisztelt Kritika író!
    Ahogy már egyik kollégája említette, az egyén filmről alkotott véleménye minden esetben más, szubjektív. Ezért szeretném Én is leírni szubjektívan a véleményem a filmről és kritikájáról. Bár ez utóbbi inkább tűnik egy sértődött gyermek hisztijének.
    A film szerintem is többet érdemel 3 csillagnál, mert egy remek filmről beszélünk, ami képes volt felülmúlni az első részből adódó elvárásokat. Számomra az előző rész is nagyon tetszett, de ez kifejezetten lebilincselő volt, hiszen folyamatosan fenntartotta a feszültséget. A film igaz történetéről nagyon sokat olvastam. Látszott, hogy a rendező a lehető legalaposabban kívánja a nézők elé tárni az akkori valóságot. Gyönyörűek voltak a helyszínek és számomra kifejezetten üdítő volt hogy többet is megtudhattam a Warren házaspárról. Az Elvis szóló pedig jót tett az addigi kifejezetten dinamikus tempónak, hiszen így volt időnk kicsit megpihenni. A kislány nagyon jól hozza az alakítását és külön jó pont, hogy folyamatosan jelen van a szkepticizmus. A hanghatások kellően ütősek a látvány szép. Az eleje pedig rendben van. Ha ezt kínosnak érezte akkor nem horror filmre ült be. Én sem tudnék jót írni egy drámáról, miközben vígjátékot várok. És a jumpscare pont annyira van jelen amennyire még tűrhető.
    Vélemény szerint szerencsésebb lett volna egy kellően alátámasztott kritikát írni, holmi sértődött pocskondiázás helyett!

  2. Illés Heni // 07/19/2016 at 22:04 //

    Kedves Milán,
    Attól, hogy Szabolcs véleménye nem egyezik a tiéddel még nem vásári majom, a kritikaírás egy szubjektív műfaj, így nem biztos, hogy az író ízlése a tiéddel megegyezik. A későbbiekben szeretnénk megkérni, hogy mellőzd a személyeskedést!
    MovieAddicts

  3. Farkas Milán // 07/19/2016 at 10:55 //

    Az a gond, hogy erről a kritikának nem nevezhető pocskondiázásról lerí a hozzá nem értés. A kritizálás nem arról szól, hogy mindent húzzunl le annyira, amennyire csak lehet, de itt csak ez történik. Én láttam mindkét részt, szerintem ez überelte az elsőt. Jobban befostam, mint az elsőn, pedig az se kutya. Az utóbbi 5 év legjobb horrorfilmjei ezek. Szerintem sikerült fenntartani a feszültséget végig. Ja és a vége nem 2 perces…. már ott abba kellett volna hagyni az olvasást, mikor azt írtad, hogy az elején Lorainne Warren elimitálja a gyilkosságot. ilyenről szó sincs, nem ez történik!!! Ez jogosan veti fel a kérdést, hogy miért próbálsz lehúzni egy filmet, amikor alapvetően a vásznon megelevenített sztorit nem is érted? Egy vásári majom vagy…

  4. Egészen szórakoztató végigolvasni a filmről készült kritikákat. 🙂 Ugyanazt a vonulatot, miszerint a Warren házaspár érzelmi életét is bemutatja a film, egyesek a legnagyobb pozitívumként, mások a “vászonról lecsorduló nyál. Minek?” kifejezéssel illetik. 😀
    A sok jumpscare miatt én sem a legjobbak közé sorolom a filmet, de ebben a kiosztott három csillagban szerintem sokkal inkább a cikkíró személyes ízlése, mintsem a film valódi értéke tükröződik.

  5. Illés Heni // 06/17/2016 at 23:13 //

    Örülünk, hogy követed az oldalunkat, ez egy jó visszajelzés Nekünk, hogy van értelme annak, amit csinálunk és számít a véleményünk.:)
    Tervezzük, hogy írunk A meghívás című filmről, megpróbálunk legkésőbb jövő héten sort keríteni rá 🙂

  6. Borzalmas,akárcsak az első rész és az Annabelle is az volt.:/
    Ez nem a filmmel kapcsolatos,csak nem találtam kritikát ‘A meghívás’ című csodálatos thrillerről. Remélem hamarosan valamelyik kritikus előhalássza és ír róla pár sort,szívesen elolvasnám a véleményeteket róla.:)

A te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: