Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Warcraft: A kezdetek kritika

Warcraft: A kezdetek kritikaÉrdemes leszögezni már az elején, hogy a Warcraft harmadik részén és annak kiegészítőjén kívül nem volt szerencsém az univerzum egy játékához sem, nem vagyok otthon a Warcraft világában, így mint a nagy történet elejének homályát eloszlató filmet vártam a Warcraft: A kezdeteket, ami bemutatja honnan indult az emberek és orkok véget nem érő háborúja.

A film első negyed órájában realizálódott bennem, hogy ez bizony marha jól néz ki. Az előzetesek láttán voltak fenntartásaim a CGI munkát illetően, de amikor huzamosabb ideig bámultam az tucatnyi hegy méretű, szőrös orkot, akik egytől egyig hihetetlen részletesen ki voltak dolgozva (mármint meganimálva). A koherens látványvilágból elsőre talán a mindenféle CGI nélkül megjelenő emberi faj képviselői lógtak ki, de egy kis idő múlva ehhez is teljesen hozzászokott a szemem. A valóság illúzióját nem célnak kitűzve hoztak össze egy olyan sajátos vizualitást, amiről már-már a Beowulf ugrott be.

Warcraft: A kezdetek kritikaA színészek terén nem sorakoznak nagy nevek, viszont mindig örömteli látni, hogy a Star Wars mellett más nagyköltségvetésű film esetében van annyi merészség, hogy új arcokat szerepeltessen. Csiszolatlan gyémántra ez esetben nem bukkantunk, de mindenki hozza a kötelezőt. A Vikingekből ismerős Travis Fimmel könnyedén adja el magát, mint a laza, félmosolyát percenként megvillantó harcost, Ben Schnetzer talán jobban kibontakozhatott volna, ha nem osztják rá az ügyeletes bohóc szerepét, de ennek ellenére karaktere szerethető volt.

Warcraft: A kezdetek kritikaMaga a történet középszerűen kezd, és meglepően záródik. Az alapkonfliktust az orkok előőrsének átkelése adja Azeroth világába, ahol a helyi királyság erőivel rögtön összetűzésbe keverednek, hiszen minél több túszra van szükségük, kiknek feláldozásával megnyithatják elegendő időre a két világ közötti portált, amíg egész népük át nem kel haldokló világukból. A film első fele, avagy az előzetes alapján elgondolt cselekmény közel nem oda fut ki, ahogy arra számítani lehet. Kifejezetten meglepő volt egyes karaktere halála, a konfliktus feloldatlansága, és maga a történet lezáratlansága, amivel persze egyértelműsítik, hogy több filmben gondolkoznak.

Warcraft: A kezdetek kritikaA csatajelenetekben jól érzékeltették a két fél közötti erőviszonyt. A minden szempontból nagyobb orkok játszi könnyedséggel bánnak el az emberek lovagjaival, kiknek országában sok-sok éve nem dúlt háború, egy ilyenfajta harcos néppel szemben teljesen felkészületlenek voltak. Majd a film végére kitanulják hogyan lehet gyorsabb mozgásukkal, és fejlettebb haditechnikájukkal elbánni az ork harcosokkal. A nagymennyiségű gyilkolás ellenére nem látunk még egy csepp vért sem a PG-13-as besorolás okán, ami gyakran kizökkent, de érthető, hogy egy 16-os karikát már nem mertek bevállalni.

Warcraft: A kezdetek kritikaA világ felépítésével már bőven akadtak problémák. Az még rendben van, hogy a törpék, elfek csak meg-megjelennek, de több olyan konkrét fölösleges jelenet is van, amivel Azeroth világának több szegmensét mutatnák be, de ezeket szörnyen izzadságszagúan erőltették bele a cselekménybe, és nem is hiányoztak volna sokaknak. Például mikor a mágustanonc betoppan a mágustanácshoz, akik elsőre nem hisznek neki, hogy nagy baj van, de harmadik mondata után már kezdenek igazat adni neki, majd találkozik egy nővel egy fekete dobozban, majd továbbáll, a mágustanács meg egy ujját sem mozdítja ezek után sem. De még annyi sem hangzik el, hogy a nagy könyvtárleltározás miatt nem érnek rá a mágusmesterek megmenteni a világot, szimplán vágnak egyet, és a következő jelenetben már messze vagyunk onnan. A rajongók számára lehet, majd mondd valamit az előbb leírt jelenet, de az átlag néző csak értetlenül fog bambulni.

Az ilyenekre elfecsérelt időt rászánhatták volna a mellékszereplőkre, akik inkább látták el a statiszták funkcióját. Lothar és a király körül lebzselő tiszteknek egy-egy mondatuk akadt, annak ellenére, hogy szinte minden jelenetben szerepelnek. Az ork protagonista, Durotan barátja és harcostársai hasonlóan nem többek kétmondatos papírmasé figuráknál.

A Warcraft: A kezdetek kisebb-nagyobb hibái ellenére egy szerfelett szórakoztató fantasy kaland. Sajátos látványvilágával, érdekes történetvezetésével és nem megszokott lezárásával az utóbbi évek legjobb fantasy blockbustere. Reménykedem a sikerében, a hasonló színvonalú folytatásokat nagy szeretettel várom.

Szerintem: 

Szerző: Kátai Levente

Hazai bemutató: 2016. május 26.

Forrás és fotó: UIP-Duna Film




// ]]>

Olvasd el ezeket is!

2 Comments on Warcraft: A kezdetek kritika

  1. A kritika szerintem helyt álló. A filmet mindenképpen 2 szemszögből kell nézni. Az egyik az egyszerű néző, a másik azok akik játszottak vagy játszanak még mindig a játékkal.
    Számtalan dolog van benne ami nem lett eléggé kidolgozva, ennek okait lehet vizsgálni. Az egyik, hogy tényleg van egy folytatás szaga a filmnek. Pl. a Medivhet uraló démonról nincsen sok szó, hogy ki ő, már pedig az egész történet hátterében Ő áll. Tehát várható lesz folytatás ,hogy ezekre kiderüljenek.

    A film mint játékosnak azért jóval több volt. Ironforge ahol a Lothart láthatjuk először például teljesen úgy néz ki mint a játékban, de Viharvárad is. Ahova Lothar leszállt az is egy az egyben meg van a játékban. Az elején a halászó murlock is csak a játékosoknak mond valamit, mint az is amikor Khadgard báránnyá változtatja az őrt és a hozzá tartozó mondat is. Ezek egyértelműen a játékosoknak szólt.
    Maga a történet kapkodós lett, sok mindent akartak egyszerre megjeleníteni, és eléggé hűek lenni az eredeti sztorihoz, és bemutatni, és ebből egy jó filmet csinálni, de lényegében a warcraft: Orcs and Humans játék teljes történetét átfogni. A karakterekre ezért is nem jutott idő. A történetet sikerült nagyjából 2 órába beletuszkolni de hiányzik pár rész ami karcsúsítja a történetet, ugyanez a karakterkénél is. A karakterek nem lettek kellően kibontva. A főbb szereplőknek jutott idő akik a későbbiekben is meghatározok lesznek, és őket ott még lehet bontogatni, akik meg nem voltak fontosak nem sok idő jutott nekik.

    Összességében nézve több kritériumnak meg kellett felelnie a Warcraftnak. Az egyik a játékosok(ezt érzem inkább motiválónak a filmben). Ezzel talán az egyre fogyatkozóbb WoW tábort tudja növelni a Blizzard. A másik fele meg az egyszerű néző. Őket is ki kellett szolgálni valamilyen szinten. Ebből kifolyólag szerintem a film kellő kompromisszumokkal eléggé jó lett. A film folytatása remélem rövidesen jönni fog, már csak azért is mert a blizzard nem csak a mozibevételt nézi. Ha pl. a film hatására nőni fog a WoW-ban játszok száma akkor a másodikat már csak azért is megfogja csinálni hogy oda hozzon játékosokat, tehát itt nem csak egy egyszerű mozi filmként kell tekinteni a filmre, hanem ami felhajtja a másik piacra a fogyasztót és a bevételeket is ez határozza meg.

  2. ez a vég maximum annak volt meglepő akinek köze nincs a játékhoz

A te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: