Kapcsolat

Neked ajánljuk!

A szüfrazsett kritika

A kor, amikor keményebb volt nőnek lenni, mint valaha

Szüfrazsett cover
Az angolok nagyon jók történelmi kosztümös drámákban, ez egy megfellebbezhetetlen tény, amivel nem lehet vitába szállni. Ebben a kategóriában nem nagyon tudnak ott a szigeten mellényúlni – no meg színészválasztásban sem, mivel tobzódnak a britek karakteres, mesterien képzett aktor egyéniségekben. A Szüfrazsett témája folytán leszűkítheti a közönségét, mivel a nők általános választójogának kiköveteléséről szól és a korai feminista mozgalomról. Ennél autentikusabb filmet azonban nem kaptunk még erről a topicról, és a női rendező szenzitív aspektusából nézve (Sarah Gavron) egy mélyen megérintő, csodálatos, ugyanakkor elgondolkodtató történetet kapunk.

A szüfrazsett jelenetfotóA film Maud Watts (Carey Mulligan) munkásosztálybeli mosónő életén keresztül mutatja be a korabeli korszakalkotó eseményeket. Londonban vagyunk az 1920’-as évek elején, méghozzá a vigasztalan fertályon, az East Enden. Azon belül is Bethnal Green-ben, ahol bizony soha nem volt vidám és gondtalan az élet, főleg az alsóbb társadalmi rétegek számára. Maud kőkemény munkával keresi a kenyerét, fillérekért izzad a kerületi mosodában, ahol a férje is dolgozik (lényegesen több fizetésért). Egy délután a nő belefut egy militáns kampányba, ahol a szüfrazsettek – többek között egy munkatársa is – a nők szavazati jogáért és egyenlőségéért tüntetnek. Noha kezdetben próbálja magát távol tartani a szabadelvű nők ideológiai harcától, szép lassan azonosul velük, és belefolyik a veszélyes mozgalomba. Mindeközben figyelemmel kísérhetjük a férjével történő konfrontációt, mely idővel családja széthullásához vezet, és egy vele szimpatizáló rendőr ellentmondásos viszonyulását az értelmes, mártírként szenvedő és etikailag megingathatatlan Maudhoz. Keretként képet kapunk a korabeli feminista mozgalom kialakulásáról, és legfőképpen a György kori nők méltatlan helyzetéről és elkeserítően kilátástalan harcáról.

A szüfrazsett jelenetfotó 2A címszereplő Mulligant hasonló zsánerben legutóbb a Távol a világ zajától öntudatos Batsheba-jeként láttuk, az egészen jól összerakott Thomas Hardy adaptációban. Maud karakterének lassú ébredését végigkísérve képkockáról képkockára erősödik meg az érzés, hogy a színésznő pályája eddigi legfinomabban árnyalt és legtökéletesebb alakítását látjuk. Meryl Streep arra képes, amire az igazán nagy színésznő doyenek. Rövid, ám annál hatásosabb a cameo-ja, amelyben Emily Pankhurst-öt, a mozgalom ikonikus alapítóját és vezetőjét jeleníti meg, a film felejthetetlen öt percét adják. Helena Bonham-Carter csak a szokásos nagyszerű formáját hozza a tanult és felvigosult patikusnő szerepében, és kisujjából kirázza a karakán aktivista figuráját. Noha minden egyes női szereplőt ki lehetne emelni, mégis nyilvánvalóan Mulligan a film kulcsfigurája. Kétségtelen, hogy a színésznő a Great Gatsby óta meredeken felfelé ívelő pályája egyre figyelemreméltóbb, alakításai pedig egyre mélyebbek, komolyabbak és érettebbek.

Tényeken alapuló történet ez, igaz adatokkal és alakokkal, de egyben fiktív zsánerekkel is. Méltó és okos feldolgozás, ám néhol a történetvezetésben úgy tűnik, mintha a dinamika hiányozna belőle. Erősen érzelmi töltetű film, amely a lehetőségekhez mérten hiteles szkriptet produkál. Történelmileg néhol pontatlan, de ideológiailag tiszta és egyértelmű az állásfoglalása. Külön erénye az, hogy nem démonizálja szájbarágósan a férfiakat, és a vérforralóan hímsoviniszta macsó disznó korabeli brit társadalmat. Pozitívuma még, hogy nem is eufemizál, nem szolgáltat happy endet, hacsak a valós történelmi eseményeket és eredményeket nem tekintjük annak. Ugyanakkor nincs feloldozás, apozitív lezárás nélküli momentumok, a vége főcím utána száraz és komor tények felsorolása teszik olyanná a filmet, mely után a nők talán ökölbe szorított kézzel, a férfiak meg kissé magukba szállva mennek ki a moziból. Nem könnyű és szórakoztató film tehát a Szüfrazsett, de annál fontosabb és értékesebb, amit minden nőnek és férfinak meg kellene néznie – együtt.

Szerintem: 

Szerző: Marity Melinda

Forrás és fotó: UIP-Duna Film




Olvasd el ezeket is!

1 Comment on A szüfrazsett kritika

  1. A film nem a 20-as évek elején, hanem 1912-ben játszódik!

A te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: