Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritika

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritika
Ez a pillanat is eljött: egy jól ismert young adult sci-fi befejeződött, ami nem csak elindított egy mozis újhullámot, hanem olyan népszerűséget produkált (meg persze bevételt), amiről követői is csak álmodoznak. Mert oké, A beavatott vagy Az útvesztő is sikeres, de a közelébe se ér a Lionsgate aranytojást tojó tyúkjának. Az éhezők vidala-franchisehoz. Nyilván ezért is döntöttek úgy, hogy a profitmaximalizálás érdekében kettévágják a befejezést – ahogyan az már korábban megtörtént a Harry Potterrel vagy a Hajnalhasadással. Mert így végignézve a 2/2-t, megerősödött bennem a korábbi gyanúm, hogy semmi más nem indokolhatta a szétszedést.

Igen, a 2/1-nél ezt már lehetett előre sejteni, hiszen annak a történetét 45 percben is össze lehetett volna foglalni. De jó, kellett valamiféle előjáték, hogy aztán a tényleges lezárás igazán ütősre sikeredjen – ezzel nyugtattam mindvégig magamat.

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritikaMivel olvastam a könyveket is, így az alkotók nem tudtak meglepni. Szerencsére, mert amúgy az a fajta vagyok, aki szeret ragaszkodni az eredetileg leírtakhoz. Ugyanakkor sokszor elismerem, hogy egyes filmes megoldások működőképesebbek tudnak lenni a könyvekben megfogalmazottaknál, és én ilyen tekintetben eddig maximálisan meg voltam elégedve. Minden változtatást jogosnak, vagy legalábbis emészthetőnek éreztem. Igazából, ha pusztán a narratívát nézzük, most sem lehet túl sok okom a panaszra. Innen üzenem a könyvet olvasóknak, hogy igen, a befejezés majdnem minden tekintetben olyan, amilyennek eddig is tudhattuk.

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritikaMégsem vagyok elégedett. Nem lehetek, mert ettől függetlenül – a legnagyobb döbbenetemre – kifejezetten unalmas, erőtlen lett a film. Egyrészt becsapva érzem magam. Azt hittem, hogy most egy feszült, akciódús, a szériához méltó lezárásnak leszek a tanúja. Nem így lett. Ennek fényében nem értem se a 3D használatot, se a 125 millió dolláros büdzsét – mégis, mire költöttek? Az első részt anno 78-ból sikerült összehozni és vissza lehet nézni, hogy milyen faszántosul néz még ki most is.

Konkrétan kivágtak a könyvből minden csatajelenetet. Mintha a készítők inkább a saját bahamai nyaralásukra gyűjtögettek volna és mániákusan kerültek minden olyan jelenetet, amiben Katnissnek (az azóta már Oscar-díjas Jennifer Lawrence) fegyvert kellene ragadnia. Vagy igazából bárki másnak. A lojalista kettes körzettel vívott csatákat nagyjából 10 perc alatt lezavarták. Azt is szóban. Komolyan, nem akartam elhinni. Aztán jött Katniss saját osztaga, amivel be akart hatolni a Kapitólium szívébe, hogy megölje Snow elnököt (Donald Sutherland). Ezt a kalandot egész szépen adaptálták, csak éppen szegény töltelékkatonák még annyi kibontakozási lehetőséget sem kaptak, mint a regényben. Külön vicces volt az, akit úgy jellemeztek, hogy „Panem legjobb mesterlövésze” – szerencsétlennek baszki még egy lövésre se volt esélye. A végén pedig, a Kapitólium ostroma… drámai lett a sok civillel, szó se róla, csak éppen innen is hiányzott az erő és a grandiózusság. Ez nem az a főváros volt, ami annyira lenyűgözte az egykori gyermek viadalozókat, hanem inkább Kőbánya-alsó a szebb napjain.

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritikaAzonban az eddigi filmek másik erőssége, a szerelmi háromszög és az ebből fakadó drámaiság is súlytalanná vált. Ez nem is feltétlen az alkotók hibája. Itt jönnek ki sajnos a két médium közötti éles különbségek. Az, hogy a könyvben végig követjük Katniss lelki vívódásait, a saját szemén keresztül, sokkal emberibbé teszi őt, akivel könnyebb azonosulni. Ráadásul a folyamatos, Galelel (Liam Hemsworth) történő konfliktusai még rám is zavaróan hatottak. Filmben egyszerűen ez, hogy az időnként bekattanó agymosott Peetát (Josh Hutcherson) gyógyítgatják, nem működik. Pedig próbálkoznak becsülettel, csak éppen minden ezzel kapcsolatos jelenet iszonyatosan unalmas és fárasztó. Az a vicc, hogy az eddigi, elcsépelt tini romantikás „jaj melyik pasit válasszam” narratíva jobban működött, mint ez. Még az eddigi, a két színész közötti kémia is elpárolgott.

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritikaUnalmas, hosszú és vontatott. Emlékeim szerint még az előző próbálkozás is sokkal mozgalmasabbra sikeredett, vagy legalábbis nem volt ennyi üresjárat. Dacára a sok halálnak és mutánsszörnyeknek. Szeretném szeretni, de úgy érzem, hogy engem most megcsaltak, még hozzá egy nagy köteg pénz kedvéért. Az meg tovább rontotta a filmélményemet, hogy 3D-ben láttam, ami ugyan mutatós, mert szépen előre hozza az elől lévő színészeket, de komolyabb akciójelenetek híján ennek még annyi értelme se volt, mint a Szerelemnél…A másik pedig a szinkron. Emiatt én szabályosan szenvedtem. Nem vagyok egy eredeti hangos sznob, de amit Földes Eszter művel Katnissként, azt büntetni kellene: erőtlen, hangsúlytalan, mint aki csak felolvassa a szövegét, de nem éli bele magát a szerepébe. Film+ szint. Borzalmas, fúj.

A végére mit is írhatnék? A rajongók úgyis meg fogják nézni. Én is megnézném, akárki akármit írt volna róla. Csak senki ne élje bele magát abba, hogy most valami fantasztikus élményben lesz része. Mert nem lesz. Sajnos.

Szerintem: 

Szerző: Kis Szabolcs

Hazai bemutató: 2015. november 19.

Forrás és fotó: Forum Hungary

Nézd meg a film teljes adatlapját a Magyar Film Adatbázis oldalán!




Olvasd el ezeket is!

2 Comments on Az Éhezők Viadala: A kiválasztott befejező rész kritika

  1. Kiss Alma // 12/31/2015 at 13:19 //

    Aki akciót akar nézni az nézze a Rambot. Bár akcióként indult a film, de egyre jobban látszódott, hogy itt em a jó és rossz küzdelme van, sok-sok akcióban, hanem a rezsim vs rezsim küzdelme, felhasználva az emberi irányíthatóságot. A sejtésem az utolsó részben teljesen beigazolódott. Jól mutatta a film, hogyan lehet az embereket felhasználni egy kis propagandával a saját érdekeink érdekében. Az emberek észre sem veszik, hogy gyűlöletük vakságában saját maguk alatt vágják a fát, és egyik diktatúrából rohannak a másik diktatúra felé. Olvastam egy kritikát amiben hiányolta a végén az ünnepet. Mit kéne ünnepelni? Azt, hogy gyakorlatilag sok ember meghalt a semmiért? Tényleg ennyire vakok az emberek? Vagy nem mernek a szembesülni a filmben levő dolgokkal, mivel ez a propaganda által ennyire irányítható emberekben saját magukat vélik felfedezni, és inkább félrenéznek, félre magyaráznak: Ez a film jól példázza a jelenlegi rendszer működését. Az emberi gyengeségeket, irányíthatóságot.

  2. Morpheusmp // 12/16/2015 at 02:45 //

    Abszolút 100% igazság. Tényleg Én sem bánom azt, hogy nem költöttem mozijegyre. Az első két részben azért egészen odatették magukat a készítők, ellenben a 3.és 4. rész olyan laposra sikerült, mint a nagy alföld és olyan magas röptű lett mint a 4-es metró. A mutánsokkal kb nekem az volt a problémám, hogy mintha kicsit a resident játékokból léptek volna elő valami csodazombik (nem passzolt a filmbe). A 3D-t nem értem, egy kezemen meg tudom számolni hány külső helyszínen játszódik a film. A többin értelme nincs nagyon 3D-zgetni pláne, hogy vagy sötétben vagy még sötétebb kis terekben vagyunk. Ezenkívül a románc és a szerelmi háromszög is mintha nem is lett volna, Peeta-t meg túl sok jelenetben pátyolgatják, emellett a töltelékkatonák még egy komolyabb sorozatot sem engednek el, nem beszélve az elvileg “tüzes lány”-ról. Hiányoznak a csaták, a harc. Az tűnt fel hogy, ha a gyengébb minőségű sötét mozis felvételt nézem (ugye ott nem látszik az effektek jó nagy százaléka), akkor olyan unalmas az egész, hogy kedve támad az embernek eret vágni magán és a környező embereken is. A készítők azt hihették, hogy majd a csúcs high-tech színpompa megmenti a lapossá vagdosott sztorit. Üzenem: Ez most nem jött össze.
    Köszi a figyelmet!

A te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: