Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Eisenstein Mexikóban kritika

Tíz nap, amely megrengette Eisensteint

Eisenstein Mexikóban cover
Peter Greenaway
egyértelműen vonzódik mind a testiséget körüljáró témákért, mind a történelmi környezetben játszódó filmekért. A két dolgot természetesen össze is kapcsolható egy filmen belül. A rendező az Eisenstein Mexikóban című alkotásban (is) pontosan ugyanezt teszi.  A nem túl távoli múltba, a harmincas évekbe utazik vissza, ahol egy tíz napos epizódot mutat be a híres orosz rendező, Szergej Eisenstein (Elmer Back) életéből. A film történetét legrövidebben és legsemmitmondóbban úgy lehetne összefoglalni, hogy a Patyomkin páncélos rendezője Mexikóba utazik, filmet forgatni, ahol ottani kísérője, Palomino Canedo (Luis Alberti) által ráébred saját homoszexuális hajlamaira. De a film jóval több, mint a társadalmi korlátok miatt beteljesületlen szerelem története. Bepillanthatunk egy öntörvényű zseni lelkébe, és annak átalakulásába, filozofálhatunk a szerelem és a halál egységéről, illetve a politikai hatalom által sarokba szorított művészetről. Sok mindenről szól a film, de alapvetően egy beavatás történet. Eisensteinnek jut tíz nap az életből, ami alatt megvilágosodik a szerelem, az élet és a halál nagy kérdéseiről.

Eisenstein-Mexikoban jelenetfotóA film főszereplője, az orosz rendező igazi „őrült zseni”. Szerencsére ez nem merül ki abban, hogy fésületlen haja folyamatosan az ég fele mered. Elmer Back Eisensteinje a társadalmi korlátokat nem ismerő, sokszor neveletlennek és elviselhetetlennek tűnő férfi. Nem zavartatja magát, nyugodtan sétál egy szál semmiben a szállodai szobalányok előtt és bárki előtt hajlandó obszcén sztorikat mesélni saját magáról. De minden trágársága ellenére vitathatatlan, hogy sziporkázik. Ha az ember félreteszi a belé nevelt viselkedési normákat, akkor rájön, hogy alapvetően találó és szellemes dolgokat hall. Az agya gyorsan forog, csak úgy röpködnek az ötletek a szájából, ennek megfelelően állandóan hadar. Mindezek mellett viszont rendkívüli sebezhető. A társaságban, nagy hangon előadott „sztorizásai” után sem érzi a néző hazugnak azt a jelenetet, amikor Eisenstein egy tizenhat éves kislányra jellemző szégyenlősséggel vetkőzik Palomino előtt, és közben saját testével kapcsolatos komplexusairól szól pár halk és visszafogott szót. A főhős érzékenysége mindig azokkal az emberekkel szemben jön elő, akiket szeret, akik fontosak számára. A film Eisensteinje tényleg olyan, mint amit a nagy művészekről minduntalan elmondanak: egyszerre öntörvényű és túlérzékeny.

Vele szemben Palominot a felületes szemlélő tisztes családapának, komoly egyetemi tanárnak és igazi úriembernek látja. Alapvetően mindez igaz is, de közben a mexikói férfi is ugyanúgy magasról tesz a társadalmi előírásokra, mint Eisenstein. (Csak mindezt kevésbé feltűnő módon csinálja.) De ugyanúgy folyamatosan pörög az agya, ugyanúgy tele van ötletekkel. Csak sokkal nyugodtabb és magabiztosabb, mint szerelme. Kettőjük mély és szellemes párbeszédei nagy erősségei a filmnek.

einstein_mexikoban jelenetfotó 2A film egy beavatás történet is, a főhős sok mindenre rádöbben, sok mindent másképp lát a mexikói tartózkodás után. A mozi képkockái alatt minduntalan előkerül a halál és a szerelem, vagy ha úgy tetszik a halál és az élet kapcsolata. Az orosz rendezőt teljesen elbűvöli az ottani halottkultusz, a katakombák mélyén megtekinthető mumifikálódott testek. A film egy jelenetében Eisenstein és Palomino egy temetőben ülnek a földön és beszélgetnek. A sírkert körülöttük nem szürke, nem félelmetes. Tele van virággal és színnel, élettel teli, cseppet sem nyomasztó. A két főszereplő arról beszél, hogy a mozivásznon (és az életben is) két dolog történik unos-untalan. Szeretkezés és halál, az élet örök körforgása. Egy másik jelenetben Eisenstein egy cukorból készült koponyába harap bele. A halál lehet édes is.  Moszkvában a halál rémisztő és mocskos, Mexikóban viszont szinte kívánatos. A beavatás másik része, a homoszexuális szerelemmel való megismerkedés, ami akkora földcsuszamlás szintű változás a főhős életében, mint a forradalom volt, Oroszország történetében.  A két esemény össze fonodását (az is) egyértelműsíti, hogy Eisenstein „szüzességének” elvesztése a forradalom évfordulóján történik.  Van egy másik, minduntalan visszatérő motívum a filmben, a víz, ami megtisztít. Lehet zuhany, lehet eső, de lemossa a régit, a mocskot Eisensteinről. A mocskot, a rosszat és a szintén állandóan felbukkanó legyeket Moszkvából hozta a rendező. Mexikóban, ahol boldogság van, szerelem és élettel teli halál megtisztul.

eeseinstein mexikóban jelenetfotó 3Hosszan lehetne még mesélni a film mély gondolatiságáról és az ezzel összefüggő szimbólumokról. De e mellett nagyon fontos az alkotás képi világa. Sokszor osztott képernyőt látunk. A rendező eredetileg dokumentumfilmet akart forgatni Eisenstein mexikói tartózkodásáról. A filmben az „oldalsó részeken” időnként korabeli képeket látunk a valós személyeket mintázó szereplőkről, középen pedig filmbeli megformálójuk „teszi a dolgát”. Illetve ilyen módon látunk Eisenstein filmjeiből is részletet. A megoldás minden bizonnyal a meg nem valósított dokumentumfilm hatására került a történetbe. Máskor az osztott képernyőm más szemszögből látunk dolgokat, és az sem ritka, hogy a filmvásznon lévő szoba elkezd sebesen forogni, vagy torzítva, „összenyomva” mutatják a felvételt. Eisenstein agyába lehet ilyenkor belátni. A rendező különleges, mindenre figyelő látásmódja és gyors gondolkodás módja jelenhet ilyenkor meg a filmvásznon. A színek egyes (elsősorban temetői) jelenetekben ámulatba ejtőek, az ember egyik pillanatban nem is érzi természetesen őket, a másik pillanatban pedig igen.

Összefoglalva sokszínű, összetett és elgondolkodtató alkotást látunk. Megnézéséhez ellenben mindenképpen szükséges egyfajta nyitottság, van, akinek sok(k) lehet a filmben lévő trágárkodás mennyisége. Akinek viszont tetszett az Oscar Wilde szerelmei, vagy a Teljes napfogyatkozás, az ezt a filmet is szeretni fogja.

Szerintem: 

Szerző: Rácz Sarolta

Hazai bemutató: 2015. november 12.

Forrás és fotó: CirkoFilm

Nézd meg a film teljes adatlapját a Magyar Film Adatbázis oldalán!




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!