Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Kötéltánc kritika

Ember a kötélen

Kötéltánc kritika
Robert Zemeckis rendező láthatóan visszatért az élőszereplős filmek világába. Ám régi szerelmét, a vizuális effektusokat sem hagyja cserben, sőt igen ötletesen házasítja össze őket. Lássuk ők ketten együtt mire voltak képesek.

Kötéltánc kritikaPhilippe Petit (Joseph Gordon- Levitt) fiatalon eljegyezte magát az artista lét felé. Apja akarata ellenére már fiatalon utcai mutatványos, zsonglőr és kötéltáncos lett. Ebben nagy segítségére volt Rudy Papa (Ben Kingsley), az öreg cirkuszos, aki egyfajta apafigura is lett számára. Fellépés közben ismerte meg barátnőjét, Annie-t (Charlotte Le Bon). Mindig is valami igazán jelentős mutatványra vágyott, így amikor az újságban olvasott az épülő World Trade Center ikertornyairól, elhatározta, meg kell hódítania azokat. Ám egy ilyen veszélyes és teljesen illegális akcióhoz pénzre, egy precíz tervre és hűséges segítőkre volt szüksége. Idejük nem volt sok, csak amíg munkások dolgoznak, addig van lehetőségük megcsinálni. És itt az életrajzi film átmegy egy heist movie-ba, csak rablás helyett egy világraszóló mutatvány a cél. Az amatőr csapat mindent megtesz a siker érdekében, gondosan terveznek, felkészülnek, de valami mindig közbejön. Ahogy halad az idő, egyre kevésbé tűnik úgy, hogy sikerülhet elérni az áhított célt.

Kötéltánc kritikaLe a kalappal Zemeckis előtt. Sikerült úgy telezsúfolni a filmet CGI-al, hogy nem nyomja agyon a történetet, hanem kiteljesíti azt. És végre Amerikai is felnőtt. Míg 9/11 után digitálisan radírozták ki az ikertornyokat a már elkészült filmekből (a fene se érti, mi szükség volt rá), most ugyan úgy a digitális technikához fordultak, hogy újra láthassuk őket, a maguk monumentalitásában. De a főszereplők továbbra is az emberek, a tornyok, és a látvány nélkülözhetetlen kellékek csupán. Életrajzi mű ez, olyannyira, hogy Petit nem csak a főszereplő, de a narrátor is egyben. És Gordon-Levitt a kék kontaktlencsében remekül prezentálja a céltudatos, cserébe kissé önfejű fiatal akrobatát. Természetesen egyedül nem megy, így a segítőknek is jut szerep, nem csak a tervben, de a vásznon is. Mindenkinek jut egy kis jelenet, geg, vagy beszólás. A dráma és a látvány néhol remek humorral is társul, megteremtve a kellő egyensúlyt, amire nem csak egy kötéltáncosnak van szüksége.

A látvány elképesztő, Köszönet érte Dariusz Wolski operatőrnek, és a vizuális effektek stábjának. A WTC egykori tornyai igazi gigászokként magasodnak a 70-es évek New York-ja fölé. Ám amikor a kamera felülről mutatja a tornyok között kifeszített kötelet, akkor szembesülünk a szédítő magassággal és a veszéllyel, amit ez jelent. Petit művészi hitvallása szerint biztosító kötél nélkül hajtotta végre ezt a valóban világraszóló attrakciót. Hogy ez magabiztosság, bátorság, vagy őrültség azt mindenki maga döntse el, de mindenképpen lenyűgöző teljesítmény.

Megtörtént eseten alapuló életrajzi mű, remek alakítások, lehengerlő látvány. Van egy olyan érzésem, hogy az Oscar környékén még hallunk erről a filmről. Ajánlani viszont bárkinek tudom, lehetőleg IMAX-ben.

Szerintem: 

Szerző: Palenyik Krisztián

Hazai bemutató: 2015. október 8.

Forrás és fotó: InterCom

Olvasd el ezeket is!

1 Comment on Kötéltánc kritika

  1. 4D-ben néztük meg, a látvány azért igencsak “ott volt” de ami annál is durvább volt az az hogy elérte Zemeckis hogy annyira izguljunk a film végén hogy nehogy leesen Petit hogy tudtuk hogy nem fog! Nagy élmény volt!! 🙂

A te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: