Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Fúsi kritika

Fúsi cover fotó
Az ember hajlamos elfelejteni, hogy nemcsak amerikai filmek léteznek. Tudjuk, persze mások is készítenek filmeket, de sajnos rájuk kevesebb figyelem vetül, a másik oldal túlsúlya miatt. Ám kis odafigyeléssel megtalálhatjuk a fősodron kívüli, egyébként remek kis műveket. Izlandról nem a filmgyártás jut először az ember eszébe, de ez a film a példa rá, hogy vannak ott is tehetséges alkotók.

Fúsi (Gunnar Jónsson) egy 43 éves, hegynyi méretű magányos fickó, aki még az anyjával él. Nappal csomagokat pakol a reptéren, szabadidejében pedig II. világháborús csatákat játszik újra. Anyja szeretője merő jószándékból meglepi egy country-tánc tanfolyammal, ami persze nem akar elmenni. De itt ismeri meg Sjöfn-t (Ilmur Kristjánsdóttir), a kedves és közvetlen virágárus lányt, akinek még humora is van. Fúsi is ember, beindulnak a hormonok, elkezdi kedvelni új ismerősét, a maga esetlen, de őszinte módján. Ám hamarosan kiderül, nem ő az egyetlen probléma ebben a furcsa kapcsolatban.

Fúsi jelenetfotó 2Igen, ez kb. az ismertető, de a történetről nehéz többet mondani, hogy ne meséljük el az egész filmet. Fúsi az abszolút főszereplő, minden körülötte forog. Percről percre többet tudunk meg erről a csendes óriásról. Munkájában szorgalmas, kedvenc étterme egy thai kifőzde, imádja a metálzenét. Gyerekkori barátján, Mörour-on (Sigurjón Kjartansson)  kívül egyetlen játszótársa a 10 éves forma szomszéd kislány, Hera (Franziska Una Dagsdóttir). Lesz is ebből baj. És ha ez még nem volna elég, a munkatársai is folyton ugratják, megalázzák, amit ő birkatürelemmel visel. Úgy tűnik, az új barátnő hozhat némi színt ebbe a sivárságba, az élet viszont nem habostorta. Emberünk esetlen és tapasztalatlan a romantikus kapcsolatok terén, de őszinte és tele van jószándékkal. Sföfn viszont problémákkal küzd, konkrétan mániás depressziós, így az először kedves és vidám lány másnapra átvált az “egész napot a szerkényben töltöm” üzemmódba, szó szerint. Ez elsőre talán viccesnek tűnhet, pedig egyáltalán nem az, sőt! És ez bizony nem könnyíti meg hősünk dolgát, aki ennek ellenére nem adja fel. Igyekszik segíteni, mégha Sjöfn el is árulja neki, ő inkább csak barátként tekint Fúsira. Friendzoned.  🙁

Fúsi jelenetfotó A film maga egy lassan felépülő, mély emberi dráma. Fúsi karaktere, a jószándékú, csendes és magányos óriás nem újdonság, de kapott annyi egyéni vonást, hogy érdekes legyen. Jónsson pedig brilliánsan oldja meg a feladatot. Játéka őszinte és mesterkéletlen. Lépésről lépésre ismerjük meg őt és kis világát, amely csak kezdetben tűnik sivárnak és egyhangúnak. De aki happy endet vár, az csalódni fog. A film nem lép le a maga által választott útról, és az élet ritkán kényezteti el a Fúsihoz hasonlókat. De a bő másfél óra végére azért történik vele valami jó is, ami talán élénk színeket és némi napfény visz az amúgy szürke és kissé borongós életébe.

A megvalósítás sallangmentes. Nincs felesleges jelenet, vagy rossz párbeszéd, csak néha furcsán, jól-rosszul viselkedő emberek. Külön öröm hogy eredeti nyelven nézhetjük, az izlandi nyelv igazi kuriózum. A rendező, Dagúrn Kári mindig is vonzódott a jószándékú karakterekhez, ez a filmje sem kivétel. Azért remélem Izlandon ennél többször süt a nap.  🙂

Szerintem: 

Szerző: Palenyik Krisztián

Hazai bemutató: 2015. október 15.

A filmet már megnézheted a Mozinet Filmnapokon:

Október 8. (csütörtök) 19:00 Uránia Nemzeti Filmszínház
Október 10. (szombat) 19:00 Művész mozi

Forrás és fotó: Mozinet

Nézd meg a film teljes adatlapját a Magyar Film Adatbázis oldalán!




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!