Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Hercegnők éjszakája kritika

Királyi kimenő

Hercegnők éjszakája facebook cover
Erzsébet királynő azok közé a (szerencsés, vagy szerencsétlen) kiválasztottak közé tartozik, akikről már életükben filmek készülnek. Majdnem tíz éve, 2006-ban került a mozikba, Stephen Frears rendezésben, A királynő című alkotás. A nagyszerű moziban a Helen Mirren által megformált II. Erzsébet szembesül azzal, hogy változnak az idők, és meg kell felelni a „népnek”. Nem elég fenségesnek lenni és teljesíteni azokat a kötelességeket, amik egy koronás főre hárulnak. Egy uralkodónak úgy kell belopnia magát az emberek szívébe, mint ahogy az Lady Diana tette, akinek sikerült emberközeli képet kialakítani magáról szeretetteljes gesztusaival, illetve azzal, hogy sikeresen pozícionálta magát a mártír feleség és szerető anya szerepébe. A Julian Jarrold rendezte Hercegnők éjszakája (biztos nem tudatosan), de mintha ebben akarna segíteni Erzsébetnek. Hiszen könnyebb úgy megszeretni, és magunkhoz közel állónak érzeni egy koronás főt, ha tudjuk róla, hogy ő is volt fiatal és bohó. A társadalmi konvenciók miatt beteljesületlen szerelme pedig még közelebb hozza szívünkhöz, hiszen egy ilyen sztori sokakat hajlamosít az elérzékenyülésre.

Hercegnők éjszakája jelenetfotóA film történetének csírája igaz. 1945 május 8-a éjszakáján, a „ Győzelem napján” Európa sok országában hajnalig az utcán mulattak az emberek, ünnepelték a több évig tartó szenvedés végét. Az euforikus hangulatot az akkor tizenéves hercegnők, Erzsébet (Sarah Gadon) és Margit hercegnő (Bel Powley) is meg szeretné tapasztalni. Szüleik először hallani sem akarnak erről, aztán mégis elengedik a két lányt, természetesen csak éjfélig, csak a Ritz Hotelbe és csak két kísérővel. A két kísérő katonatiszt viszont inkább „lazulni” szeretne, szívesebben töltené az időt örömlányok társaságában poharat emelgetve. Így nem is veszik komolyan az „őrzést”. Az engedetlen Margit hercegnő ezt kihasználva, elszökik a karót nyelt arisztokraták köréből, beleveti magát az egyetlen, hatalmas házibulivá változott London forgatagába. Erzsébet hercegnő utána siet, hogy megkeresse, amiben a jóképű, ámde alsó középosztálybeli katona, Jack (Jack Reynor) lesz a segítségére. A Ritz hoteltől a Soho beli kuplerájig eljutó keresés alatt a két fiatal között (az első képkockától sejthetően) valami elkezdődik, ami természetesen soha nem teljesedhet be.

Hercegnők éjszakája jelenetfotó 2Az alkotás fő üzenete (ha annak lehet nevezni), hogy a rang és az előkelőség nem hoz boldogságot, hiszen azzal jár, hogy rengeteg szabálynak kell megfelelni. A királyi pár beletörődött ebbe, számukra a kötelesség és a merev etikett szerint zajló diplomáciai ebédek szentek. Persze a Buchingam palota erkélyén való integetés közben ők is halkan sóhajtoznak egy gin-tonik után, de betartanak minden előírást. A következő generáció viszont szabadulni szeretne a formaságok alól. Erzsébet hercegné (ő az idősebb, és az ő vállát nyomja nagyobb teher, hiszen királynő lesz egy nap) visszafogottabban, Margit hercegnő a radikálisabb kettőjük között. Ő egyenesen azzal az elképzeléssel indul az éjszakába, hogy a Trafalgar tér szökőkútjában fog fürdeni. Az ő lázadás (szökése a Ritzből) indítja el az eseményeket, amik során Erzsébet életének első óráit töltheti úgy, hogy senki sem sejti róla, ki is valójában.

Hercegnők éjszakája jelenetfotó 4Ha hinni lehet az udvari pletykáknak, Erzsébet királynőnek (a valóságosnak, nem a filmbélinek) nagyon nem tetszett, ahogy a filmben a húgát ábrázolták. Cseppet sem csodálkoznék, ha ez valóban így lenne. A csak a táncra és pasizásra gondoló, üresfejű csitriként megjelenített hercegnő valóban távol állhatott a valódi Margittól. De Erzsébet ábrázolását sem igazán lehet komolyan venni. A buszt leintő, és a sofőrnek az úti célt utasításba adó hercegnő nem igazán felelhet meg a valóságnak. A háborúban (tizenévesen!) sofőrként szolgálatot teljesítő hercegnő ennyire nem lehetett elrugaszkodva a hétköznapoktól. (A királynő azon jelenete, amikor II. Erzsébet maga szereli meg az elromlott autót, nem „kamu”. Az uralkodó tényleg tud autót szerelni, és ha kell megcsinálja.)

A Jack és Erzsébet által fémjelzett szerelmi szálat egy szóval lehet jellemezni: sablonos. A kezdetekben fiatal férfi látva Erzsébet drága ruháit és kézzel gyártott cipőjét ellenszenvvel viseltetik a lány iránt. (Mondjuk így nem igazán érthető, miért is tart vele. Az ok talán az lehet, hogy szép és fiatal lányról van szó. Férfiaknál ez sokszor ennyi is elég.) Többször utal a henye gazdagokról alkotott, erősen baloldali elképzeléseire. Ez persze nem tetszik a fiatal hercegnőnek, össze is vitáznak párszor. De ahogy telik az idő, egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Az álcázás miatt elkerülhetetlen összebújva táncolás és a véletlen elesés, ami miatt egymásra kerülnek a földön, „kötelező jelleggel” szerepel a filmben.

Hercegnők éjszakája jelenetfotó 3A végére mégiscsak meg kell védenem a Hercegnők éjszakáját. A háború lezárása miatt euforikus hangulatba került tömeg ábrázolása magával ragadj a nézőt is. Tényleg átérezhető az az atmoszféra, ami Eisenstadt legendás fotója szimbolizál, ahol egy matróz megcsókol egy ápolónőt a Times Square-en a fegyverletétel napján. A másik érv a film mellett az, hogy szórakoztató. A királyi pár, Erzsébet hercegnő, Margit hercegnő, a lányokat kísérő katonatisztek (a lányokat kísérő katonatisztek különösen) viccesek, és jópofák tudnak lenni, még ha ennek köze sincs a valósághoz. A rendezőnek az sem volt szándéka, hogy bármilyen szinten tragédiát alkosson, a beteljesületlen szerelem is inkább édes-búsan van ábrázolva, nem mélyen a húsba vágó szenvedéssel. Összefoglalva: a filmtől nem szabad elvárni komoly mondanivalót, hiteles jellemábrázolást és meglepő fordulatokat. Ha ezeket az elvárásainkat félretesszük, akkor nagyon jót fogunk szórakozni.

Szerintem: 

Szerző: Rácz Sarolta

Hazai bemutató: 2015. október 1.

Forrás és fotó: Company Hungary




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!