Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Mentőexpedíció kritika

Az első űrkalóz

Mentőexpedíció kritika
Nagy sci-fi rajongóként az elmúlt években szomorúan szembesültem azzal a ténnyel, hogy a tudományos-fantasztikus filmek kezdenek eltűnni, főleg az űrben játszódó alkotásokra volt ez igaz. Pedig nincs is annál jobb, mint amikor kitárul az ember előtt az univerzum, a csillagok a szemünkbe ragyognak és útra kelünk az ismeretlenbe. A Mentőexpedíció számomra visszaadta ezt az érzést, egy optimista hard sci-fi formájában. Más fantasztikus filmekkel ellentétben itt a főszereplő nem sírja tele a párnáját, hogy egyedül maradt egy lakatlan bolygón, ahol szinte semmi esélye sincs az életben maradásra, nem ül a hátsófelén, míg megérkezik érte a mentőcsapat, hanem munkához lát: szerel, krumplit termeszt, véghezviszi a lehetetlent.

Mentőexpedíció kritikaA Marsi legnagyobb erőssége kétségkívül ez az optimista – néhol már-már feel-good – hangulat, ami az egész alkotást körbelengi. Ez nem egy újabb Gravitáció, úgyhogy ne számítson senki kemény drámára, nem kell majd a százas zsepicsomag sem, mint az Interstellar-nál. Ezután a sci-fi után egy szívmelengető, kellemes érzéssel fogunk felállni a moziszékünkből, mert mindig jó látni egy olyan „hőst”, aki megküzd a „természet” erőivel és végül ő kerül ki győztesen. Nagyon kellett már ez a lelkünknek, hogy egy fantasztikus film ne letaszítson, hanem felemeljen Minket.

Matt Damon telitalálat volt Mark Watney szerepére. Lazán, természetes egyszerűséggel formálja meg az életigenlő asztronautát, aki társaság híján saját magát – és a nézőket – szórakoztatja szarkasztikus humorával. A legkritikusabb, legkilátástalanabb helyzetben is képes elsütni egy jól eltalált egysorost, amin jót mosolyoghatunk. Sajnos a többi karakter eléggé egysíkúra sikeredett, talán a NASA igazgatóját játszó Jeff Daniels és a Kapoort alakító Chiwetel Ejiofor játéka maradhat még emlékezetesebb. A Mitch Hendersont megformáló Sean Bean mindenki legnagyobb örömére ebben a filmben életben marad, Jessica Chastain pedig végre feljut az űrbe.   🙂

Mentőexpedíció kritikaA látvány is nagyon rendben van, olyan mintha egy sivatagról szóló természetfilm kockáit néznénk, a végtelenül hömpölygő homok egyszerre gyönyörű és hátborzongató. Az űrhajó, az űrkomp és a marsi bázis is annyira realisztikusan van ábrázolva, hogy szinte már úgy érezzük ezek tényleg létező járművek és helyek. Ezek az úgynevezett hard (tudományos) sci-fi stílusjegyek teszik nagyon érdekessé a filmet, ami miatt valóságosabbnak érezzük a történéseket. Ilyet legutóbb a Gravitáció című alkotásnál tapasztalhattunk, ahol szintén együtt izgulhattunk a főhősért.

Ridley Scott az utóbbi évek melléfogásai után (Prometheus, Exodus) végre letett valami olyat az asztalra, amivel a nézők is elégedettek lehetnek. Filmjében mesterien ötvözte a klasszikus sci-fi és mainstream stílusjegyeit, ami már önmagában megérdemel egy vállveregetést. A sci-fi a hossza ellenére (144 perc) sem unalmas, maximálisan ki van használva a játékidő minden pillanata, hogy a néző még véletlenül se kalandozhasson el, hanem végig részese legyen ennek az egyedülálló kalandnak. Kiemelném még, hogy az utolsó 20-30 annyira izgalmasra sikeredett, hogy szinte már megidézte az Apollo 13 hangulatát.

Végszóként csak annyit mondanék: Irány a mozi!  🙂

Szerintem: 

Szerző: Illés Heni

Hazai bemutató: 2015. október 1.

Forrás és fotó: InterCom




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!