Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Zoli in Japan – 6. nap

CAM00840Eldöntöttük, hogy 6-kor felkelünk, és megnézünk egy szumo edzést. Azt írták, hogy 4-kor és 6-kor kezdődnek az , de ajánlott 6-10 között odaérni. Hát nekünk sikerült 10-kor kimászni az ágyból, úgyhogy a szumo az kimaradt a napi programból. Na akkor eldöntöttük hogy megnézzük az Edo-Tokyo Múzeumot. Szerencsére ez nagyon jó választás volt, ha valaki egyszer Tokióban jár, ide mindenképp látogasson el. A belépő két részből áll: van egy állandó kiállítás, és van mindig egy ideiglenes kiállítás is. Az állandó kiállításra a belépő 600 yen, ha valaki mindkettőt szeretné látni, akkor 1300 yent kell fizetni. Az ideiglenes kiállítás a japán művészetről szólt, úgyhogy mi csak az állandóra vettünk jegyet. 🙂

A kiállítás kb. ötször akkora és sokkal látványosabb, mint a tokiói Nemzeti Múzeum volt. Volt lehetőségünk kérni Audoi guide-ot, illetve idegenvezetőt, ezt nagyon jól tettük, mert 3-4 óra alatt többet tudtunk meg japánról, mint 3-4 nap alatt. A vezető egy középkorú hölgy volt, a neve Aina san. Nagyon kedves volt, és lelkesen magyarázott, hogy mit is látunk éppen, illetve sok mindent mondott a japán emberekről és a kultúráról egyaánt. Maga a kiállítás is nagyon jó, hatalmas terepasztalok, makettek vannak kiállítva, főként japán történelmével foglalkozik. A múzeumot amúgy azért hívják Edo-Tokyo múzeumnak, mert a kiállítás két részre van bontva, az egyik része Tokióval foglalkozik, a másik Edo-val, ami a régi Tokió.

Edo-Tokió Múzeum 2Szembeállítja egymással a múltat és a jelent (közeli múltat). Az edo rész, mondanom sem kell, sokkal érdekesebb volt. Sokat foglalkozik az emberek életével, földművesekkel, szamurájokkal, tűzoltókkal. A japánok most is és régen is a tűztől és a betegségektől féltek leginkább. Mivel rengetegen laktak kis területen összezsúfolva, könnyen terjedtek a betegségek. Ma is, ha betegek de még képesek bemenni dolgozni vagy kimennek az utcára, maszkot vesznek fel, persze ezt manapság már divatból is hordják. A tűz a másik, amitől tartanak, régen minden fából épült, és a házak szinte összeértek, egy tűz nagyon gyorsan tovább tudott terjedni. Ha régen tűz ütött ki egy házban, akkor a környező házakat is lerombolták, nehogy a tűz tovább tudjon terjedni. Van egy rész a múzeumban, ami a nagy tokiói tűzvészt mutatja be, gyakorlatilag 1-2 nap alatt leégett Tokió harmada. 300.000 emberből 100.000 ember halt meg.

Mivel későn keltünk és fél napot eltöltöttünk a múzeumban, másra már nem is maradt időnk. Elmentünk egy étterembe megvacsoráztunk, aztán irány a szállás. Kitaláltuk hogy este bemegyünk Roppongiba hogy, szórakozzunk kicsit, ez egy közkedvelt szórakozó negyed. A szállástól fél óra volt az út metróval. A metró kijáratánál hidegzuhanyként ért minket hogy itt is minden méteren, a már a piroslámpás negyedből is jól ismert “szimpatikus” fekete srácok rohantak meg egyből. Itt is mindenféle szolgáltatással kecsegtettek. Nem is időztünk sokat, kicsit szétnéztünk azért ha, már ott vagyunk, aztán irány a szállás, alvás, másnap tovább megyünk Nikkoba.

Folytatás hamarosan…



Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!