Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Mocsárvidék kritika

Mocsárvidék cover
Az Isten háta mögötti spanyol mocsárvidéken brutális módon meggyilkolnak két fiatal lányt. A hallgatag, elszánt tekintetű nyomozó akcióba lendül és szétcsap a társadalomra veszélyes elemek között. A film cselekményének rövid kivonata alapján akár azt is lehetne gondolni, hogy a spanyol mozi csupán a néző adrenalinszintjének a maximumra tekerésére fókuszál, és tömve van akciódús jelenetekkel, lövöldözéssel, ahol a jó rendőr mindig éppen csak egy hajszál híján menekül meg attól, hogy őt is agyonlőjék, vagy megkéseljék. A rossz bűnözőnek pedig mindig a legeslegutolsó percben sikerül kereket oldania egy izgalmakban bővelkedő hajsza után. (Egészen a végső nagy leszámolósig.) Alberto Rodriguez filmje ennél jóval igényesebb és több, nem véletlenül volt Spanyolországban a tavalyi év számtalan szakmai díjjal is jutalmazott sikerfilmje.

A film alapvetően krimi, a történet cselekményének váza a gyilkos utáni hajsza, de sok nyomozós mozihoz képest jóval reálisabban mutatja be a detektívek munkáját. A tettes kilétének kiderítéséhez sok apró lépésen keresztül vezet az út, nincsen nagy heuréka-élmény, nincs egy olyan nagy felismerés, ami után az egész nyomozás sínre kerül. Az ügy felgöngyölítése nagyon hasonlóan történik, mint egy puzzle kirakása, a néző feszülten figyeli, ahogy a nyomozók a kis daraboknak fokozatosan megtalálják a helyét, és lélegzetvisszafojtva várja, hogy mikor bontakozik ki a teljes kép. Az autós üldözéses jelenetek messze nem olyan látványosak, mint sok más filmben, az alkotók a fizikai törvényszerűségeit is tiszteletben tartják, de az ülés karfájának, vagy a mellettünk ülő kezének szorítása – különösen az utolsó húsz- percben garantált. (Itt feltétlenül le kell írni, hogy a tizenhatos karika nem véletlen. Aki nem szeretné, hogy „arcába tolják”, mi mindenre képes egy szadista ember, az inkább ne erre a filmre váltson jegyet.)

MOcsárvidék jelenetfotóA filmben nemcsak a nyomozás, hanem az a történelmi-társadalmi kontextus is nagyon érdekes, amibe beleágyazódik a „sztori”. A történet színhelyéül szolgáló mocsárvidék nyomasztó, babonás és nincstelen. Rosszul öltözött emberek és szegényes házak mindenfele. Uzsorások garázdálkodnak és a család becsületén esett folt elkerülése néha fontosabb, mint a gyilkos kézre kerítésre. Az a jelenet, ami a közeli nagyváros szállodájában játszódik éles kontraszt, mintha egy másik országban lennénk. Nem csoda, hogy mindenki elvágyódik innét. Az ember fejébe azonnal beugrik néhány hazai tájegység neve, amiket „leszakadó régiónak” szokás nevezni, és amikkel kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy esetükben mekkora problémát jelent az elvándorlása. A filmbeli mocsárvidékről is menekülne mindenki. Az ifjabb generáció nyíltan, ők szinte pánikszerűen el akarják hagyni a mocsárvidéket. A meggyilkolt fiatal lányokat is e miatt sikerül „lépre csalnia” a tettesnek. De amikor kicsit mélyebbre ásnunk, akkor derül ki, hogy titkon az idősebbek is menekülnének, és ezért akár a törvényesség határait is képesek átlépni.

MOcsárvidék jelenetfotó2A film 1980-ban játszódik. Franco tábornok öt évvel korábban bekövetkezett halála és I. János Károly hatalomra kerülése után fokozatosan lazul a diktatúra, szélesednek a szabadságjogok. Az események amolyan átmeneti korszakba helyezte a forgatókönyvíró. A régi rend egyes képviselői még pozícióban vannak, nem egyértelmű ki előtt mit szabad mondani, és a rendvédelmi szervezetek tagjai se mindig bíznak egymásban, nem tudni „ki melyik oldalon áll”, de a munkások már sztrájkba mernek lépni a magasabb bérekért. Az eltűnt lányok ügyének kinyomozására érkezett két madridi rendőr bizonyos szempontból a „régit” és az „újat” képviseli. Pedro, a fiatalabbik nyíltan ellenszenvezik a Franco-rezsim maradékaként ittragadt Nemzeti Gárdával. Juan, az idősebb a (nem tudni mekkora igazságtartalmú) híresztelések szerint a diktatúra idején részt vett politikai foglyok kínzásában, és egy tüntetés alkalmával agyonlőtt egy fegyvertelen, fiatal lányt. A film egyértelművé teszi, kié a jövő. Juan súlyos betegséggel küzd, a helyi léleklátó asszony már látja a holt lelkeket, akik hívják maguk közé. (Amikor Juan egyedül van, gyakran megjelennek madarak. A szárnyas jószágok a lélek elröppenését idézik.) Ellenben Pedro a mocsárvidéki tartózkodása alatt kapja a hírt, hogy megszületett a fia. Ráadásként a mozi végére a sztrájkoló munkások akciója is sikerrel jár.

A két nyomozó között, eltérő világlátásuk, „pártállásuk” ellenére minden, kibontakozni készülő konfliktus gyorsan elboronálódik. Pedronak nem tetszik, hogy társa esetenként ökölcsapásokkal igyekszik információhoz jutni, de a cél, a gyilkos horogra kerítése, közös, így komolyabban nem csinál ügyet ezekből az esetekből. A történet végén, amikor már „lezárul az ügy”, Pedro kénytelen komolyabban elgondolkodni társa múltján, illetve azon, hogy egy, az átlagpolgárnál több erőszakra felhatalmazott szervezet (mint a rendőrség) tagja mit engedhetnek meg maguknak. Ekkora bizonyos értelemben már ő is „besározódott”, ezért nehéz ítélkezni másokon. A történet ez a szála nincs kidolgozva a filmben, egészen a végéig hangsúlytalan marad. De a mozi nyújtotta élmény így is teljes. Remélem, egyszer majd Alberto Rodriguez készít egy filmet készít ebben a témában is. Én az elsők között leszek, akik megnézik.

Értékelés: 

Szerző: Rácz Sarolta

Hazai bemutató: 2015. június 11.

Forrás és fotó: Vertigo Média




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!