Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Zoli in Japan – 3. nap

HalpiacMa reggel korán keltünk hogy kimenjünk a halpiacra. Kicsit korán értünk oda, mert mint kiderült csak 9-től lehet bemenni, úgyhogy addig megnéztük az árusokat a piac mellett. Hát… az ételek 70%áról nem tudtuk megmondani mi lehet az. Rengeteg ételt lehet kapni, vannak kifőzdék is, de inkább nem kísérleteztünk kora reggel, kivártuk a 9 órát. A halpiac hatalmas, rengeteg árus, feldolgozó, millió fajta hal meg rák meg egyéb tengeri herkentyűk. Kicsit felemás érzésem volt, mert bár szeretem a halat, de ez ami ott volt az egy mészárszék. Értem én hogy rengeteg embert kell etetni, és sokan veszik a halat, de valami elképesztő mennyiségű halat halásznak le, nem tudom szükség van-e ilyen szintű halpusztításra.

Találtam egy dolgot, ami idegesítő a japánokban (eddig csak pozitívumokat tudtam felhozni). Rengeteg japán közlekedik biciklivel a városban, ami önmagában nézve jó dolog, de… a járdán közlekednek. Egy amúgy is zsúfolt és forgalmas városban elég idegesítő még a bringásokat is kerülgetni 2 percenként. Ráadásul nem szólnak, hogy jönnek, jó el nem ütnek de, akkor is jobb lenne egy bicikliút vagy valami.

CAM00675A halpiac után felmentünk a Sky Tree-be. Nekem van egy kis tériszonyom, úgyhogy izgultam kicsit, mert a kilátók mindig egy kicsit kilengenek, ez meg ráadásul nagyon magas is. A jegy kicsit drága volt, mert közel 4000 yen-t fizettünk a belépőre. A lift előtt 1 millió ember tolongott, minimum 2 órás sorban állásra lehetett számítani, de külföldiként mehettünk soron kívül egy express lifttel. A lift laza 600m/perces sebességgel ment fel az első állomásra, ami 350m-en volt, úgyhogy kicsit több mint fél perc alatt ért fel a lift. Olyan simán ment hogy nem is éreztük, hogy mozog. A kilengésről annyit hogy meg sem mozdult a torony, úgyhogy csak azért kellett szorítani, hogy ne most jöjjön egy 8-as földrengés. A toronyból amúgy szépen belátni a várost. A második emelet egyben az utolsó, 450 méter magasan van.

A kilátó után elmentünk megnézni a híres shibuya gyalogos átkelőt ahol állítólag 1 millió ember halad át naponta. Hát nem tudom igaz-e de nagyon zsúfolt az biztos. Itt megkóstoltunk egy mochi-t, ami egy rizses süti: egy kis golyó valami töltelékkel. Kétfélét vettünk, mindkettő finom volt. Ami az árát illeti, 100-200 yen között mozog 1 db. Körbejárkáltuk még a környéket, rengeteg üzlet van meg pub, úgy tűnt ez a japán tinik birodalma.

Ezután visszajöttünk a szállásra, mert kicsit hosszú volt a nap. Van egy lépésszámlálónk, kb. 20 km-ert tettünk ma meg gyalogosan.

Folytatás hamarosan…

Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!