Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Távol a világ zajától kritika

Tavol_FBcover_1
A XIX. századi angol irodalom talán legjelentősebb alkotójának, Thomas Hardy-nak a „Far from the madding crowd” című regényéből nem először készült filmadaptáció. A magyarul „Távol a tébolyult tömegtől” címmel megjelent irodalmi alkotást 1967-ben John Schlesinger vitte filmvászonra, majd 1998-ban tévéfilm készült belőle Nicholas Renton rendezésében. Hamarosan pedig a mozikba kerül a legújabb, Thomas Vinterberg által rendezett változat, „Távol a világ zajától” címmel.

A rendező legjelentősebb alkotásaihoz (A vadászat, Születésnap) képest a regényadaptáció sokkal „könnyebben emészthető” témát dolgoz fel. A történet a XIX. század második felében, a vidéki Angliában játszódik. Főhőse, Bathsheba Everdene (Carey Mulligan) fiatal, gyönyörű nő, aki ráadásul gazdag is. Gyermektelen nagybátyja után örököl egy gazdaságot, ami aminek saját kezébe veszi irányítását. A vonzó fiatal nőt természetesen több férfi is feleségül kéri, de ő csak hosszú évek és több csalódás után jön rá, ki is az, akihez valóban tartozik. Legrövidebben talán így lehetne összefoglalni a film történetét.

Az alkotás első képkockái hangsúlyozzák, hogy Bathsheba önálló és független nő, aki (a korban szokatlan módon) a férfiak gyámkodása nélkül szeretne boldogulni az életben, pont ezért nem akar férjhez menni sem, hiszen azzal függő helyzetbe hozná magát. A nagybátyja halála után a tulajdonába került farm ügyeit ügyesen, „férfi módjára” intézi, ezzel egyszerre zavarba hozva és ámulatba ejtve környezetét. A Carey Mulligan által játszott karakter egyszerre kemény és szerethető. A nő nemcsak férfiakat megszégyenítő határozottsággal veszi kezébe a gazdaság ügyeit, hanem közben finom gesztusai, kedves mosolya révén nagyon is nőies marad. A film elején ez a „feminista vonal” van előtérben, Bathsheba saját kezében tartja sorsát, de később ebből a szempontból átalakul a mozi. Attól a képkockától kezdve, hogy Bathshebát elvarázsolja a jóképű, de felületes katonatiszt, átalakul a film. A fiatal nő szeme hamar felnyílik, rövid idő alatt kiábrándul, de ettől kezdve nem ura a saját helyzetének. Rossz döntésének, egy meggondolatlan és buta tréfájának, de leginkább a Fanny Robin nevű szolgálólány tragédiájának hatására lelkileg megroppan. Hagyja, hogy az események sodorják, kicsúszik a kezéből az irányítás magánélete felett. Szinte mindig egy férfinak, Gabriel Oaknak a segítségére van utalva, rá támaszkodhat, tőle kaphat tanácsot, illetve abban a jelenetben, amikor Gabriel és Bathsheba együtt mentik a termést a vihartól, a férfi szó szerint az életét menti meg a nőnek.




A nőért versengő férfiak közül Gabriel Oak (Matthias Schoenaerts) tűnik fel először a filmvásznon. Az ő karaktere a legegyszerűbb a Bathshebáért a három kérő közül. Becsületes, tisztaszívű, számítani lehet rá a bajban, van benne tartás. Amolyan „tökéletes férfi”. Nála sokkal izgalmasabb két riválisa. A Michael Sheen által alakított William Boldwood gazda tipikusan az az ember, akit senki nem ismer igazán. Mindenki becsületes, jó gazdálkodónak ismeri, de az is köztudott, hogy érthetetlen okból még nem házasodott meg, annak ellenére hogy jóképű és gazdag. Olyan ember, akivel látszólag minden rendben van, de valami azért még sincs rendben. A film közben a nézőnek fokozatosan „esik le”, hogy Boldwood nem beszámítható. Először csak ideges kézremegésein csodálkozunk, de a film végére személyiségének labilitása valódi tragédiát okoz. A harmadik férfi Troy őrmester (Tom Sturridge) felületesen nézve élvhajhász, megbízhatatlan és lelkiismeret nélküli férfinak tűnik, aki csúnyán becsapja és kihasználja Bathshebát. A Fanny Robin iránt érzett őszinte és mély szerelme miatt azonban a néző kénytelen újra átgondolni a katona viselkedését, mentségeket keresni számára. (Igazából az nagyon értékelendő Troy-ban, hogy nemesi származásúként kész lett volna feleségül venni a szegény szolgálólányt.) Az őrmester szerelmi csalódás miatt (kedvese nem jelent meg az esküvőn) sodródott bele a számára is szerencsétlen házasságba. Nemcsak feleségét nem szereti, hanem vidéken is kényszerül élni, ami egyértelműen nem neki való életforma. A nézőnek joggal nem tetsző cselekedetei talán nem(csak) jellemtelenségéből fakadnak, hanem abból, hogy vergődik abban az életben, ami egyértelműen nem neki való. (Szubjektív, de számomra ő a film legösszetettebb, legérdekesebb, bár nem a legszimpatikusabb karaktere.)

A film nem tartogat semmi csavaros fordulatot, nem távozunk mélyreszántó, bölcs gondolatokkal a moziból. Ha egy szóval kellene jellemezni az alkotást, akkor azt mondanám, hogy kellemes. Jó színészek által játszott hiteles karakterek, az érdeklődést végig fenntartó történet és szép angol táj. De sokszor nem is kell ennél több, amikor moziba megy az ember.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2015. június 11.

Forrás és foró: InterCom


Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!