Kapcsolat

Neked ajánljuk!

’71 kritika

Mindenemet a hazáért

71cover

Az 1971-ben játszódó történet Belfastban játszódik, az úgynezevezett „Troubles” idején. A katolikus és protestáns összecsapások miatt mindennapossá válnak az utcán történő harcok. Ezért hívják helyszínre Gary Hook-ot (Jack O’Connell, akit a Rendíthetetlen című filmben láthattuk legutóbb), aki fiatal katonaként még nem találkozott ilyen szituációval. Hamarosan társát megölik, és egyedül kell szembenéznie a mélységes gyűlölettel, mindenki ki akarja iktatni.

Jack-OConnell-in-71-010Amikor elsőre elolvassa az ember a filmről szóló rövid összefoglalót, nem dobódik fel túlzottan. Amúgy is a katonás filmek idejét múltak, kicsit aktualitásukat vesztették, kivéve, ha az amerikai katonák és Irak vagy Afganisztán áll a középpontban. Mégis, beülünk erre a mozira, és a film első percétől az utolsóig nem lankad a figyelmünk. Az akciók, a fordulatok, az életért folytatott küzdelem, és a többszörös tetőpontok lüktető tempót diktálnak.

Jack O’Connell alakítása kiemelkedő. Szinte alig beszél a filmben, mégis gesztusai, arcai, futása mind tökéletes karaktert formálnak, akit egy idő után már csak sajnálni tudunk. A történet mégiscsak inkább az ő üldöztetésének elmesélése. Amennyire akciódús minden egyes fejezet, annyira keveset látunk Jack traumáinak feldolgozásából. A pörgéshez és a hirtelen történésekhez képest kevésszer torpan meg, ezért lehet a thriller kategóriájába sorolni ezt a remekművet. Mégis, inkább a lélektani vonalat erősíti számomra, hiszen a kevesebb néha kicsit többet is jelent.

Az első filmes rendező Yann Demange, valószínűleg tudta azt, hogy hol érdemes hiányt generálni ahhoz, hogy ez egy kivételes filmmé válhasson. Gary magánéletéről például borzasztóan keveset tudunk. Nincsenek monumentális visszaemlékezései, vágyakozott álomképei, és még csak nem is pörög le szeme előtt az élete, amikor a puskacső a halántékánál jár. Kistestvérével való kapcsolata mindössze kétszer jelenik meg, de ez erős és hatásos keretbe helyezi a kalandok sorozatát, némi motivációt is adva ezzel nekik. A befogadó így saját múltat képez főhősünkhöz, ő lesz a ferde életű fiatal, aki életének semmi értelmét nem találta, így elment katonának.

thumbnail_20353A fiatal katonának magának is szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy nem is tudja, miért harcol. Megkérdezi tőle a fiatal kis rebellis, hogy melyik oldalon áll, katolikus vagy protestáns, mert ez itt a legnagyobb kérdés. A lehető legmélyebb őszinteséggel válaszolja azt, hogy nem tudja. Mégis ő az, akit mindenki keres, mindenki meg akar ölni. Valahogy csak rossz időben és rossz helyre érkezett. Hiába, hogy a film központi mozgatórugója, hogy folyamatosan felismerik, hogy ő A brit katona, mégis inkább áldozati szerepben tetszeleg.

Még, ha csak a vallási okok miatt üldöznék! De nem, folyamatos érdekek útjába kerül a sors szerencsétlen alakulása során, és innentől válik ez egy passiótörténetté. Szenvednie kell Hook-nak, de tulajdonképpen miért is? A film vége pedig a legkevésbé sem nyújt feloldást. A hierarchia és a pozíciókból eredő befolyásosság mindenek felett áll, így marad a keserű igazságtalanság. Ekkor merül fel a kérdés, akkor mégis miben higgyen az ember, és mi mellett tartson ki élete végéig? Így ahogy Gary is a „csatatérről”, mi is frusztráltan és dühösen távozunk a moziból.

Szerintem: 

Szerző: Marity Bianka

Forrás és fotó: Titanicfilmfest




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!