Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Nézünk, mint a moziban – Mediawave online Filmfesztivál

Online (international) mozi

Mediawave Online Filmfesztivál. Ezt olvasva az ember műveletlennek érzi magát, pedig van ilyen. Ez pont olyan, mintha Cannes-ban vagy Berlinben ülnénk a zsűri sorai között és minden szakmai tapasztalatunkat felhasználva döntenénk egy-egy film sorsáról. Csak épp itt nem kell semmiféle filmes szakembernek lenni. Elég, ha csak van egy kis időnk, meg némi affinitásunk a nemzetközi friss filmes felhozatalhoz.

Nézünk, mint a moziban - Mediawave online Filmfesztivál

Március 31-én zárult le a filmekről való szavazás, ennek ellenére az alkotások nagy része megtekinthető online formában a fesztivál honlapján. Az idei tematikát Jack Kerouac klasszikusa, az Úton ihlette, és ehhez mérten a tág értelemben vett népek, egyének, közösségek, csoportok fizikális és szellemi lehetőségei és útjai vannak terítéken. A győztes művek a 24. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét palettáján fognak szerepelni április 29. és május 3. között, Komáromban.

Nézünk, mint a moziban - Mediawave online FilmfesztiválKülön kategóriákban tekinthetőek meg a kisjátékfilmek, animációs-, kísérleti és táncfilmek és dokumentumfilmek, melyek között van pár perces, de másfél órás hosszúságú is. A felhozatal megdöbbentően sokszínű, rengeteg országból érkeztek pályaművek, amik változatossá és izgalmassá teszik a versenyt. Különböző nemzetek, különböző értékrendekkel és életstílusokkal. Az ember hiába utazik és tölt el egy hetet a varázslatos Nepálban, ha egy hozzám hasonló átlag európai fiatalnak, ennek ellenére sem lehet fogalma arról, hogy milyen lehet az igazi nepáli valóság. Niranjan Raj Bhetwal azonban benevezte Megérett a kökény című rövidfilmjét, és ezzel máris egy lépéssel közelebb hozta hozzánk az ő világát, az ő realitását, amit lehetetlen befogadni turistaként. A verseny színessége így előnyére válik, és kissé mi is úgy érezhetjük, hogy a távoli országokhoz közelebb kerülünk.

Nézünk, mint a moziban - Mediawave online FilmfesztiválÁm csak egy példát emeltem ki az amúgy tizenöt elérhető, kivétel nélkül különleges kisjátékfilmből. Olyanok ezek a tíz-tizenöt percek, mintha hírek lennének. Aktuálisak, publikusak, amolyan helyzetjelentések egy olyan térségről, amit a magyar ember (vagy bármilyen ember) szeme nem láthat. A közös tudásnak egy kapuja ez, ahova vagy belép az ember, vagy nem. De miért is ne tenné? Láthatná pedig, hogy mindenhol ugyanazok a kérdések és a megoldandó problémák. A belgáknál az apja fia kapcsolat ugyanolyan kifürkészhetetlen és megoldhatatlan, mint nálunk, tele érzésekkel és dilemmákkal (Erdő). A generációs problémák ugyanúgy fennállnak a lengyel fiataloknál is, akik épp nem védekeztek egy együttlét alkalmával (Vonzalom). A soha nem látott testvérek sem viselkednek máshogy egymással Franciaországban, mint ahogyan azt mi gondoljuk (Ingyenparti). Egyszóval kulturális cserére invitál minket ez a fesztivál, és nekünk el kell fogadnunk.

Az animációs-, kísérleti és táncfilm kategória darabjai közös gondolatokról és érzésekről közvetítenek, de valahogy mindegyik más formában teszi ezt. Néhol gondolkoznunk kell, nem magától jön az értelmezés, de éppen emiatt érdekes (Reverie Habituelle). Véleményeket vonultat fel és számvetéseket mutat fel, amikre a régió országainak szükségük van (Memento Mori). Ezeknek az alternatív és újító formában tálalt kollektív élettapasztalatoknak reális bázist biztosítanak a fesztivál dokumentumfilmjei. Érzelmek és tőlünk távol lévő életképek, sorsok, melyekről mindenki hajlamos megfeledkezni. Szabó Károly filmje, a fesztivál közönségdíjas Ha nem használ, nem is árt című alkotása a székelyföldi gyógyfüves emberekről szól. A képek az arcunkba tolják azokat a karaktereket, akik gyakorlatilag nagyon közel vannak hozzánk, és mégis távol. Brutális őszinteség és a legnemesebb értelemben vett sallangoktól mentes egyszerűség rejlik a Székelyföld különböző arcaiban. Szívet melengető történeteket és rég elfeledett tradíciókat hallhatunk a lehető legautentikusabb környezetből. Emellett is több kiemelkedő alkotás tekinthető meg, mind realista, mind igaz és mind elgondolkodtató.

A mozizás egy teljesen új fogalma születik meg az online filmfesztivál koncepciójával. Esti programnak hívhatjuk párunkat az Arénába vagy a Westendbe. Felöltözhetünk, kimozdulhatunk, vehetünk popcornt ezerért, és beülhetünk pont a paraszt mellé a moziteremben, aki végigcsámcsogja az egész filmet. Vagy!  Akár át is hívhatjuk párunkat és nyugodtan várhatjuk őt pizsiben a kanapén. A mikróba bedobhatjuk a zacskós popcornt két és fél percre, a leírások alapján választhatunk pár filmet, és még szavazhatunk is róla. Kell ennél kézenfekvőbb programajánló egy esős, szeles estén?

————————————————————————————————————————————

A Mediawave Filmfesztivál győztesei a közönség szavazata alapján:

Legjobb film: Lucile Chafour (Franciaország):
East Punk memories (dokumentumfilm)

Legjobb operatőr: Jean-Philippe Bouyer
Fred Gélard (Franciaország):Ingyen party (Free Party) kisjátékfilmjének fényképezéséért

Legjobb színész: Czene Csaba
Illés Attila (Magyarország): Robinson kisjátékfilmjének főszerepéért

Legszebb út: Niranjan Raj Bhetwal (Nepál):
Mégérett a kökény (Kafal Pakyo) (kisjátékfilm)

Legnehezebb út: Lucile Chafour (Franciaország):
East Punk Memories (dokumentumfilm)

Legfurcsább út: Matusik Szilárd (Magyarország):
Vakondok 3 – Út a felszínre (dokumentumfilm)

Forrás és fotó: Mediawave

Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!