Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Kódjátszma kritika

A The Imitation Game hangulatában és motivációjában olyan nagy elődöket idéz meg, mint az Egy csodálatos elme, vagy A mindenség elmélete. Sajnos nem biztos, hogy a Kódjátszma egyéb esetben – vagyis ha nem a világ (jelenleg) legnépszerűbb/sármosabb/foglalkoztatottabb angol színésze játszaná a főszerepet – elegendő figyelmet kapna a magyar forgalmazótól és nézőközönségtől. A The Imitation Game ugyanis szigorúan a britek saját történelmi drámája, Alan Turing pedig az ő háborús hősük. Talán nem is ismerős a neve, csak ha a jóval nagyobb publicitással bíró Enigma kódot említjük, ugrik be a háttér. Zseni volt, logikus és matematikus, nem mellesleg homoszexuális, mely tényt akkoriban a szigetországban betegségként kezeltek, és „kémiai kasztrációval” sújtottak. Életrajz ez, valós háborús-történelmi és társadalmi események alapján leforgatva – ez ugye elég komornak tűnik

Ám ha rászánjuk magunkat, bizony olyan komoly és mély emberi drámát kapunk, mely nem csak színtiszta katarzist nyújt, hanem mélységesen felzaklat érzelmileg, de erkölcsileg inkább. Kétségkívül rajongott Sherlock-unk viszi el a hátán a kódos-kémes sztorit, és már csak miatta is látni kell ezt a filmet. „Az igazi rejtély az ember volt, aki feltörte a kódot.”– hangzik a film szlogenje, és Cumberbatch ennek tükrében komolyan készült a szerepre. Felvette a kapcsolatot Turing unokahúgaival, és tanácsot kért/kapott a karakter pszichológiai felépítését illetően. Ha eddig azt hittük, hogy a viktoriánus kor mizantróp detektívjének figurája, Holmes a telitalálat Benedict számára, úgy ezt a kijelentésünket felül kell bírálnunk a film megnézése után. Mesterien finoman árnyalt jellemábrázolás, őszinte megnyilatkozás, határozott öndefiniálás: ezek pompás elegye jellemzi a karizmatikus alakítást, mely megdöbbentően hiteles portrét ad a kódfejtő zseni Turingról.

Kódjátszma kritikaA történetnek maga Turing a mediátora, akinek retrospektív elbeszélése nyomán ugrálunk a jelen eseményeiből a múltba, a háborús időkbe és a gyerekkorba – így mesterien felsejlik a különc, emberkerülő matematikus élete, jelleme, motivációi, gondolatai és érzelmei. Középpontban persze a sokak által (félre)ismert Enigma, annak kódja és feltörése áll, rendkívül érdekes és eddig nem ismert részletekre rávilágítva. Turing homoszexualitásáról pedig pont a megfelelő mennyiségű információt láttatja velünk a rendező, és a történet így szerencsére nem billen el a nemi hovatartozás kérdésének vagy esetleges etikai problémáinak irányába. A film vége megindítóan felkavaró és tragikus, de egyszerre nemes és diadalmas is: az emberi ész, a logika, a zsenialitás diadala a sötét és barbár háborús korszakon, és a korszakot jellemző történelmi és társadalmi igazságtalanságokon.

Kódjátszma kritikaA The Imitation Game hangulatában és motivációjában olyan nagy elődöket idéz meg, mint az Egy csodálatos elme, vagy A mindenség elmélete. Olyan, korát jócskán megelőző, vátesz-szerű zsenit mutat be, aki meg nem értett hősként, némi szociális defekttel, és/vagy egyéb sérüléssel (bocsánat a kifejezésért) küzd az igazáért. Benedict Cumberbatch egyébként egy riportban a következőképpen nyilatkozott Turing nemi identitásával kapcsolatban: Turing nem volt egy homoszexuális mártír. Nem állt ki azok jogaiért, hanem csak ennyit mondott: ’Ez vagyok én, és nem fogok elnézést kérni ezért.” Ez a fajta elkötelezettség átütő erővel látszik a címszerepen, és Cumberbatch egy olyan határozott, karakán és hiteles szín(műv)észi átélést ad elő, mely osztatlan elismerést váltott ki minden kritikusból világszerte. (Bizony, bőven kijárna neki az Oscar, és egyik szemünk sír, a másik nevet, hogy most egy hajszálpontosan ugyanilyen erős alakítással száll versenybe, IñárrituBirdman Michael Keaton-jával…)

Turing kódfejtő csapatát tudósok, nyelvészek, sakkbajnokok, matematikusok és hírszerzők alkották, és az őket alakító színészek komoly és egyenértékű szerepekben brillírozhattak. Így a Joan Clarkeot játszó Keira Knightley is végre méltó zsánert kapott, és kellő érettséggel interpretálja a puritán kriptográfust, aki egy ideig Turing menyasszonya, és végig legjobb intellektuális társa és barátja volt.

A Kódjátszma az Egyesült Királyságban és a tengerentúlon egyöntetűen pozitív, mondhatni lelkendező kritikai és nézői elismerést kapott. Nyolc kategóriában jelölték Oscar díjra, ám ami ennél is fontosabb, hogy polgár- és emberjogi szervezetek is méltatták. A bemutatását többek között olyan nagy kommunikációs és médiavállalatok vezetői támogatták és ajánlották, mint a Google, a Yahoo, a Facebook, vagy a Wikipedia, Twitter és Youtube. Pazar referencialista arra, hogy felkeltse mindenki érdeklődését. Azt hiszem, Alan Turing a 2009-es angol miniszterelnöki bocsánatkérés, és a 2013-as királynői kegyelem után most lett méltóképpen rehabilitálva.

Szerintem: 

Szerző: Marity Mira

Hazai bemutató: 2015. január 29.

Forrás és fotó: Forum Hungary

Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!