Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Az egészség ellenszere kritika

Mi Az egészség ellenszere? Az előzetes alapján egy Viharszigetre emAz egészség ellenszere kritikalékeztető pszichológiai thriller, amelytől még a misztikus, horror vonás sem áll messze. Őszintén bevallom, az égvilágon semmilyen elvárást nem támasztottam Gore Verbinski új filmjével szemben, de reméltem lesz valami nagy megfejtés, vagy legalább egy félig-meddig átgondolt csavar a végén, amiért megéri végig ülni a 2 és fél órát. Persze arra nem készülhettem fel, ami valójában várt…

Az egészség ellenszerében egy karrierista fiatalt küldenek egy svájci szanatóriumba, hogy hozza vissza ott pihenő főnökét. A gyönyörű vágóképek alatti monológ a modern életforma, a mókuskerékben ragadt városi ember kritikáját vetíti elő. Főhősünk, Lockhart (Dane DeHaan) nem jár sok sikerrel főnöke hazaszállításával, de még ő maga is ott ragad a szanatóriumban, ahol egyre furább, és még annál is furább dolgok történnek.

Az egészség ellenszere kritikaA kiváló vágással, pazar fényképezéssel, elragadó tájakkal indít a film, amivel rögtön magával ragadja a nézőt. Az erős atmoszféra mellett remekül keltik a feszültséget, és az a néhány ijesztgetés is jókor van elhelyezve. Mint tapasztalt filmnéző, tisztában voltam a műfaj sajátosságaival, és már az elejétől kezdve figyeltem az apró jelekre, várva a világot feje tetejére állító fordulatot, a mindent megmagyarázó konklúziót, és már teóriákat is elkezdtem gyártani, hátha jól tippelek, és büszke melldöngetéssel jelenthetem majd ki, hogy én az elejétől kezdve sejtettem, mire megy ki a játék. Átfutott az agyamon, hogy a főhős halott, és ez a purgatórium, vagy talán ő egy beteg, akit itt kezelnek, és csak a fantáziájában létezik a küldetése. Vagy mérgezik a főszereplőt, és ez okozza a fura víziókat.

Persze ezeknek azért éreztem szükségét, mivel a film megmagyarázhatatlan snittekkel pakolja tele a játékidő nagy részét, és azt a kontextust, amiben értelmezhetővé válnak, magamnak kell megteremtenem, míg a film nem köti az orromra. A kétórás rejtélyteremtés, misztikus zűrzavar közepette rengeteg kérdőjellel a fejünkben egyre csak nő a kíváncsiságunk, mire megy ki ez az egész.

Az egészség ellenszere kritikaAz egészség ellenszere egy olyan banális, primitív, kiszámítható és semmitmondó magyarázattal áll elő, ami nemcsak kidobott két órának érezteti az addig eltelt időt, de még a film műfaji besorolását is erősen megkérdőjelezi. Meg voltam győződve, hogy az a szál, amire a végjátékot is felfűzték, csak egy elterelés, amivel elvonják a figyelmet az igazi csattanóról. Úgy tűnik, csak túlságosan jóhiszemű voltam.

De a legszomorúbb, hogy mire feleszmél a néző azon agyalva, hogyan voltak képesek komoly arccal egy effajta befejezést adni a filmnek, rájön, hogy semmire nem kapott magyarázatot, az egész történet olyan szinten úszik a logikai bukfencekben, mintha a forgatókönyvíró azért kapta volna a fizetését. Én őszintén vallom, hogy egy rossz befejezés nem képes taccsra vágni egy teljes filmet, de mivel Az egészség ellenszere egész felépítése, minden kis fogaskerék a végjátékra helyezte a hangsúlyt, joggal mondhatom, hogy abszolút tönkretette az élményt.

A korrekt színészi játék, az erős atmoszféra és a kiváló feszültségteremtés tükrében a legszomorúbb, mennyire félrecsúszott Az egészség ellenszere, pedig megvolt benne a potenciál. De sem egy a modern társadalmi lét felett ítélkező filmet, sem egy paráztató horrort, sem egy jól átgondolt pszicho-thrillert, de még egy szegény ember Viharszigetét sem kapunk. Helyette olcsó megoldások nyakig érő, híg levében merülünk el.

Szerintem: 

Szerző: Kátai Levente

Hazai bemutató: 2017. február 16.

Forrás és fotó: InterCom




Olvasd el ezeket is!

A te véleményed is számít!