Kapcsolat

Neked ajánljuk!

Legendás állatok és megfigyelésük kritika

Legendás állatok és megfigyelésük kritikaMár 5 éve annak, hogy lezárult Harry Potter varázslatos kalandja, de sem a rajongók, sem az írónő nem gondolja, hogy ne szolgálna még több elmesélésre váró történettel a varázsvilág. Magát a forgatókönyvet J.K. Rowlingra bízták, a rendezői székbe pedig az utolsó négy Harry Potter filmért felelős David Yatest ültették. Így már a premier előtt is tudhattuk, hogy nincs rossz kezekben a Legendás állatok és megfigyelésük című film.

A történet 70 évvel a Harry Potter első filmjének eseményei előtt játszódnak az Amerikai Egyesült Államokban, ahova épp megérkezik főhősünk, Göthe Salmander (Eddie Redmayne), kinek bőröndjében furábbnál furább varázslények tanyáznak, amik elszökése nem kis galibát okoz a városban, így a Varázsbűn-üldözési Főosztály figyelmét is felkeltik a furcsa esetek.

Legendás állatok és megfigyelésük kritikaNem csak az iskola izolált környezetéből léptek ki, de az egész kontinenssel való odébb ugrás kifejezetten jó döntésnek bizonyult. A varázsvilág New Yorki szegletének már maga a kor kölcsönöz egy igen erős atmoszférát, amit a díszletekkel, jelmezekkel és az időszakra jellemző noire hangulattal remekül sikerült megfogni.

Kivétel nélkül szimpatikus karaktereket vonultatnak fel a főszereplők soraiban. Salmander és Goldstein (Katherine Waterston) különcségük és esetlenségük ellenére tettre kész figurák, két társuk pedig, Goldstein testvére, Queenie és mugli barátjuk, Kowalski kellően szimpatikusak. Emellett a vizuális megvalósítás is kellően látványos és kreatív.

Legendás állatok és megfigyelésük kritikaNem is lenne szinte semmi gond a filmmel, ha nem várnánk el, hogy elmeséljen egy kerek történetet. Erősen érződik, hogy 5 részesre tervezik a Legendás állatok és megfigyelésüket, a film fele alig szól másról, mint hogy különféle varázslényeket mutogatnak, hogy milyen érdekes élővilág pattant ki az alkotók agyából, vagy épp azok elfogási kísérletét szemlélhetjük. A politikai cselszövés éppen csak meghúzódik a háttérben, Colin Farrell karakterével szomorúan keveset foglalkozik a film. Na majd a következő részben talán több időt kap. Vagy a harmadikban.

De hiába az expozíció keserű mellékíze, a Legendás állatok és megfigyelésük beszippantja, és két órán keresztül el sem ereszti a nézőt. Az ősz azon filmje ez, amit teljesen őszintén tudok ajánlani bárkinek, aki megismerkedne, vagy visszavágyik ebbe a varázslatos mesevilágba.

Szerintem: 

Szerző: Kátai Levente

Hazai bemutató: 2016. november 17.

Forrás és fotó: InterCom




Olvasd el ezeket is!

1 Comment on Legendás állatok és megfigyelésük kritika

  1. Abszolút egyetértek, de két fontos dolgot kiemelnék még a látványról: egyrészt fantasztikus a 3D, a Doktor Strange mellett ez a film is hatásosan éleszti újra a majdnem elfeledett 3D élményt; másrészt viszont ez a dark-noir színvilág valami katasztrófa. Azért, mert nem igazán rendelkezünk a 20-as évek korából színes fényképekkel, ha mégis, azok barnás, vagy pasztell árnyalatúra fakultak, attól még az a világ is színes volt. És mivel ez a film alapjában véve egy vidám állatkerti séta, ennek megfelelően gyönyörű élénk színekkel kellett volna elkészülnie.

    A halálom amikor Hollywood ilyen színklisékbe fullad, a másik, amitől falra mászok, az a teal-orange gyalázat…

Minden vélemény számít!

UA-59689140-1